Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Madridi Idősügyi Cselekvési Terv

2011.03.04

 

Magyar Veronika: Madridi Idősügyi Cselekvési Terv

 

2010.04.13

 

 

 

A Madridi Idősügyi Cselekvési terv 2002 (MIPAA) Regionális végrehajtási stratégiájának (RIS) nemzeti nyomon követése.

 

 

 

A XXI. század egyik legpozitívabb eredménye a születéskor várható élettartam meghosszabbodása. A fejlett országokban ez az egyik legnagyobb társadalmi siker - és egyben a legnagyobb kihívás is. E kihívásra reagálva Magyarországon is szükséges az időspolitika kialakítása, az Idősügyi Nemzeti Stratégia elkészítése, melynek hosszú távú célkitűzései 2050-ig kerülnek megfogalmazásra. Ebben az anyagban a cselekvés iránya kerül meghatározásra. A célok eléréséhez szükséges rövidebb időintervallumban megfogalmazott cselekvési tervek kidolgozása is a jövőben. Ezt célszerűen 2025-ig kell ütemezni.

 

Az idős embereket egyre inkább aktív résztvevőkként kell kezelni, ahelyett, hogy a politika passzív alanyainak - választóknak, betegeknek, gondozottaknak stb. - tekintenénk őket. Az egészségügyi és szociális ellátáson túl, szélesebb értelemben is el kell gondolkodni azon, hogyan lehet jobban bevonni az idős embereket a döntésekbe, és milyen új szerepeket lehet kialakítani, amelyek folyamatosan biztosítják a részvételt és az önmegvalósítást.

 

 

 

2002-ben Madridban egy Idősügyi Világkonferenciát rendeztek, ahol a világ országai Nemzetközi Idősügyi Cselekvési Tervet fogadtak el. A Terv alapelve az idősebbek társadalmi integrációja, aktivitásuk megőrzésének támogatása, társadalmi hozzájárulásuk elismerése, szükség esetén a megfelelő gondoskodás és gondozás biztosítása. E feladatok végrehajtásáról a régió országainak, így Magyarországnak is jelentést kellett készítenie 5 év elmúltával, vagyis 2007-ben. E jelentések elemzése, összegzése alapján a spanyolországi Leonban elfogadták Leoni Miniszteri Deklarációt, amelyben megerősítették a Madridi Cselekvési Terv végrehajtása iránti elkötelezettségüket. Az előbbiekben felsorolt dokumentumok szellemében határozza meg Magyarország is időspolitikai elveit, célkitűzéseit.

 

 

 

Az első fókusz terület, az idősebb személyek integrációja és társadalmi részvétele.

 

Az állami szervezetek partnerként kezelik az idősebbeket, mint egyéneket és szervezeteiket egyaránt. Az idősek civil szervezeteinek új lendületet adott az Idősügyi Tanács szerepének megerősítése a 1138/2002. (VIII. 9.) Kormányhatározattal.

 

 A megyei és városi önkormányzatok országos mintára számos helyen helyi idősügyi tanácsokat hoztak létre.

 

A megnövekedett mozgástér további igényeket teremtett, ezért a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2004-2006. között 50 millió forintot fordított az idősek civil szervezeteinek „Aktív időskor” intergenerációs és intragenerációs projektjeinek támogatására.

 

Külön kihívást jelent a friss nyugdíjasok „integrálása” a nyugdíjas-társadalomba.

 

Közéleti-gazdasági aktivitásuk és az aktív időskor gyakorlatát segítő programok generálása, valamint ezek médiabemutatása nagyban hozzájárulhat az öregedésről alkotott pozitív társadalmi képhez.

 

 

 

A szociális és védelmi rendszerek kiigazítása a második kiemelt fókuszterület.

 

Magyarországon a szociális védelmi rendszereket folyamatosan igazítják a társadalmi és demográfiai változásokhoz, ez jelenti egyes támogatási formák elhagyását, mások bővítését és új, célzottabb új támogatási formák bevezetését.

 

Kiemelendő az időskorúak járadéka, amely azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek nyújt ellátást, akik megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkeznek. Megemlítendő az Európában egyedülálló a falugondnoki szolgáltatást, melynek célja a kistelepülések intézményhiányból eredő hátrányainak csökkentése.

 

 

 

A harmadik fókuszterület a munkaerőpiac alkalmassá tétele a népesség öregedésének gazdasági és társadalmi következményeire való felkészülésre.

 

Az idősebb munkavállalók foglalkoztathatóságának elősegítésére a felnőttképzésről szóló többször módosított 2001. évi CI. Törvény szerint a szakmai-, nyelvi- és általános képzésre igénybe vehető támogatásoknak nincs felső korhatára, sőt átmeneti jelleggel 2005-2006-ban az 50 év felettiek – bizonyos foglalkoztatási esetekben - ingyenes második szakképesítéshez is juthattak. Idősebb álláskeresők elhelyezkedését képzéssel, tréninggel, éves szinten mintegy 1 milliárd forint értékben segítik a megyei munkaügyi központok.

 

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program legkülönbözőbb intézkedései keretében, a hátrányos helyzetűeket támogató programok lefedték az idősebb munkanélküliek.

 

Több projekt kiemelt célcsoportját képezték a 45 év feletti tartósan regisztrált munkanélküliek.

 

 

 

Felülvizsgálat és értékelés az alábbi szakterületeken történt meg:

 

 

 

1: az öregedéssel kapcsolatos tapasztalatok átadása és beépítése a szakpolitikákba (mainstreaming).

 

Mint az Európai Unió egyik tagállama, Magyarország is nyitott jogalkotást alkalmaz.

 

Kezdeményezések és eredmények az életkor miatti diszkrimináció megszüntetése érdekében

 

 A Magyar Köztársaság Kormánya 2004 decemberében fogadta el az Egyenlő Bánásmód

 

Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló rendeletet.

 

 

 

2: Az idősebb személyek integrációja és társadalmi részvétele.

 

Az idős emberek társadalmi hozzájárulásnak elismerése, bátorítása. Az Idősügyi Tanács egy beadvány kapcsán 2005-ben új díj alapítására tett javaslatot. E szerint

 

az idősek emberi méltósága, anyagi, fizikai, lelki egészsége, jóléte, az időskori aktivitás

 

megőrzése érdekében kifejtett munka elismeréseként évente legfeljebb 20 fő részére

 

„Idősekért” Díj” adományozható, amelyet az Idősek Világnapján adnak át.

 

Az idősek véleményformálási lehetőségei a nekik nyújtott szolgáltatásokról Idősbarát Önkormányzat Díjat aktív tevékenységükkel elősegítik az időskorúak - életminőségének javulását, helyi szervezeteinek működését, illetve hozzájárulnak szabadidős programjaik megszervezéséhez, példamutató együttműködést alakítanak ki az idősügy területén tevékenységet folytató szervezetekkel, illetve személyekkel, a helyi közéletbe, illetve annak alakításába - széleskörűen bevonják az időskorú polgárokat, illetve szervezeteiket.

 

Az idősek jogainak érvényesülését is segíti a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi

 

Közalapítvány, amelyet Országgyűlési Határozat alapján 2004. januártól hozott létre a Kormány. A Közalapítvány megszervezte a jogvédelemmel foglalkozók országos hálózatát.

 

Az idős személyek politikai szerepvállalásának elősegítése

 

Magyarországon mintegy 10 kisebb-nagyobb ernyőszervezete van a nyugdíjasok civil szervezeteinek. Ezeknek elnökei – más felkért tagokkal együtt – alkotják az Idősügyi Tanácsot. Feladatai:

 

A feladatoknak 3 pillére kell épülniük:

 

- Szociális biztonság erősítése. (Ez erősíthető a foglalkoztatás területén)

 

- Időskorúak jó egészségi állapota. (Súlyos problémák vannak ezen a területen. A megfelelő egészségi állapotban lévő idősek számának növekedésével csökkenne az egészségszolgáltatás igénybevétele is)

 

- Szemléletváltás (Az idősekhez kapcsolódó társadalmi attitűd megváltoztatása)

 

 

 

Társadalmi felelősség:

 

Az IT képes minden szinten, nem csak idősügyben gondolkodni. Politikamentesen működik.

 

Egyre több az érdemi munka. A törvényekbe sok IT javaslat bekerül. A nyugdíjprobléma megoldhatatlan a demográfiai adatokat tekintve. Nem eléggé vesszük figyelembe, hogy 10 év múlva a lakosság 30-35 %-a nyugdíjas lesz. Ez nagy hatással lesz az egész nemzetre, a gazdaságra. Formálni kell az ország idősügyi politikáját. Az IT céljának kell lennie, hogy stratégiai elveket dolgozzon ki az idősügyben.

 

Az önkéntes tevékenység és a korcsoport szerint integrált közösségek előmozdítása

 

Nyugdíjasok nagy számban vesznek részt önkéntesként a hagyományos szociális területek mellett a fogyasztóvédelmi és bűnmegelőző tevékenységben is. A Szociális Minisztérium 2005. óta 50 millió forintot fordított olyan pályázatok támogatására, amelyek több generáció közös programjával valósulnak meg.

 

Az öregedésről alkotott pozitív kép előmozdítása

 

1997. óta ünnepeljük Magyarországon kormányzati szerepvállalással az Idősek Világnapját.

 

Tapasztalatok azt mutatják, hogy az idősebbek életének differenciált és sokszínű bemutatását, a generációk közötti párbeszédet leginkább helyi programok generálásával érhetjük el.

 

 

 

3: Az igazságos és fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása – a népesség elöregedésére adott válaszként.

 

A Kormányprogram a 2006-2010-es kormányzati ciklus első felére az államháztartás egyensúlyának helyreállítását irányozza elő, mivel a társadalmi igazságosság és modernizáció programjának kiteljesítését veszélyezteti az elfogadhatatlanul magas költségvetési hiány.

 

Ezért az új kormány megalakulását követően (2006) azonnal intézkedéseket hozott az államháztartás egyensúlyának helyreállítására annak érdekében, hogy a ciklus közepére teljesítse a költségvetéssel kapcsolatos maastrichti követelményt. Ehhez rövidtávon az államkiadásainak jelentős csökkentésére, bevételeinek pedig érdemi növelésére van szükség.

 

Egy átfogó, az államreformot, gazdasági reformot, egészségügyi és oktatási reformot magába foglaló reformfolyamat valósul meg Magyarországon. E reformfolyamatban a gyermekek mellett a Kormány külön figyelmet fordít az időskorúakra, valamint a regionális és települési egyenlőtlenségek felszámolására (mely többek között a hátrányosabb helyzetű régiókban és a kisebb településeken élő időskorúakat érinti pozitívan), a szociális és egészségügyi ellátások, az oktatás és a kultúra terén.

 

 

 

4: A szociális védelmi rendszerek kiigazítása –válaszadás a demográfiai változásokra és ezek szociális és gazdasági következményeire.

 

Magyarországon a szociális védelmi rendszereket folyamatosan igazítják a társadalmi és demográfiai változásokhoz. Az 1993. évi III. törvény alapján az önkormányzatok az alábbi pénzbeli ellátásokat és természetben nyújtott ellátásokat állapítják meg szociálisan rászoruló állampolgáraik számára. Kiemelendő az időskorúak járadéka, amely azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek nyújt ellátást, akik megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkeznek.

 

A fogyatékossággal élő és a veszélyeztetett idős személyek életszínvonalának szinten tartását segíti a:

 

o   2003-ban bevezetett fogyatékossági támogatás,

 

o   mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei,

 

o   középületek akadálymentesítésre is vonatkozó Országos  Fogyatékosügyi Program,

 

o  Rehabilitációs Alapból elnyerhető, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahelyek létesítésére szolgáló évenkénti pályázati pénzösszeg,

 

o   lakások akadálymentesítésére szolgáló maximum 150 ezer Ft  összegű egyszeri támogatás,

 

o  jelnyelvi tolmács-szolgáltatás a hallássérültek számára a  közügyek intézésében.(2003.évtől)

 

 

 

5: Alkalmassá tenni a munkaerőpiacokat, hogy reagálni tudjanak a népesség öregedésének gazdasági és társadalmi következményeire.

 

Foglalkoztathatóság

 

A felnőttképzésről szóló többször módosított 2001. évi CI. törvényben a szakmai-, nyelvi- és általános képzésre igénybe vehető támogatásoknak nincs felső korhatára, sőt átmeneti jelleggel 2005-2006-ban az 50 év felettiek – bizonyos foglalkoztatási esetekben – ingyenes második szakképesítéshez is juthattak a felnőttképzési normatív támogatás terhére.

 

Idősebb álláskeresők elhelyezkedését képzéssel, tréninggel, éves szinten mintegy 1 milliárd forint értékben segítik a megyei munkaügyi központok.

 

Az 50 év felettiek foglalkoztatásának elősegítésére központi programok indultak 2005-2006-ban, melyek eredményeképpen 390 ezer főnek sikerült elhelyezkednie.

 

A foglalkoztatás ösztönzése

 

A 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 2003. évi módosítása lehetőséget teremtett a 45 év feletti személyek számára a foglalkoztatást bővítő támogatás, valamint közhasznú foglalkoztatás esetében az általánosnál kedvezőbb támogatási feltételek alkalmazására.

 

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 2007. január 1-től hatályos módosítása következtében – a 2204/2002 EK rendeletnek megfelelően – hátrányos helyzetű munkavállalónak minősülnek az 50 év feletti álláskeresők, így a munkabér és járulékai 50%-os támogatásban részesülhetnek.

 

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program legkülönbözőbb intézkedései keretében a hátrányos helyzetűeket támogató programok lefedték az idősebb munkanélküliek, munkanélküliséggel fenyegetett, elmaradott térségben élők foglalkoztatási és részben képzési támogatását.

 

 

 

6: Az egész életen át tartó tanulás előmozdítása és az oktatási rendszer átalakítása annak érdekében, hogy az megfeleljen a változó gazdasági, szociális és demográfiai feltételeknek.

 

Élethossziglani tanulás lehetőségeinek bővítése;

 

o   Az iskolarendszeren kívül szerzett tudás és kompetenciák elfogadása;

 

o   Aktív állampolgár képzés;

 

o   Fogyasztói és életvezetési képzés;

 

o   Családi és nemzedékek közötti tanulási programok, időskorúak számára is

 

o   Helyi tanulási központok és információs szolgáltatások kialakítása;

 

o   Népfőiskola rendszerű felnőttképzés;

 

o   Felkészítés ápolási feladatok ellátására és önkéntes tevékenység végzésére

 

Egész életen át tartó tanulás

 

A Magyar Kormány 2005-ben kidolgozott egész életen át tartó tanulásról szóló stratégiájának tervezete egyfelől rövidtávon igyekszik javítani a jelenlegi oktatási rendszert a munkaerő piaci elvárások azonnali kielégítése érdekében (felnőttképzésben való növekvő részvétel, alacsonyképzettségűek képzése- és továbbképzése, 55 év felettiek képzése), másfelől hosszútávon elősegíti egy kompetencia-alapú képzésre épülő új tanulási kultúra kialakítását össztársadalmi szinten. Az egész életre kiterjedő tanulási kultúra szem előtt tartja az oktatási szektor többoldalú céljait: a személyes fejlődést, tudásfejlesztést, gazdasági, társadalmi és kulturális célkitűzések megvalósítását, valamint figyelembe veszi azt a tényt, hogy az egyén különböző életszakaszaiban az ezen célok közötti fontossági sorrend változik.

 

A magyar stratégia az oktatási és képzési rendszer számos kulcsterületén kínál fejlesztő lépéseket:

 

  • az alapkészségek (olvasás, írás, matematikai kompetenciák) és kulcskompetenciák fejlesztése (beleértve idegen-nyelvi ismeretek, számítógépes ismeretek, állampolgári ismeretek, vállalkozói készségek, stb.);
  • egész életen át tartó pályaorientáció és pályatanácsadás rendszerének fejlesztése;
  • tanulási lehetőségek kiszélesítése és a végzettségek elismerése – beszámítás rendszerének kiépítése (beleértve munkahelyi tanulás, alternatív tanulási formák, távoktatás);
  • szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés továbbfejlesztése munkaerő-piaci és egyéni igényekhez alkalmazkodva;
  • tanuláshoz való hozzáférés szélesítése minden korosztály és társadalmi csoport számára, különös tekintettel a tanulás szempontjából hátrányos helyzetű és a munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportokra.

 

Képzések

 

Tekintettel arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 2003-ban végzett felmérése alapján a vizsgált korosztály felnőttképzésben való részvétele igen alacsony: 50-54 év között 10%, 55 éves és idősebbek esetében 2,7 %; a részvételt növelni szándékozó állami támogatású programok egy része ezt a korosztályt érintette 2002-től.

 

A felnőttképzési normatív támogatás keretében mintegy 1000 fő szerezhetett szakmai képzettséget az 50 éven felüliek közül, mintegy 150 millió Ft támogatással. A munkaadók által saját munkavállaló képzésére visszatartható szakképzési hozzájárulás is érinti a vizsgált korosztályt, de erre pontos kimutatásokkal nem rendelkezünk. Megalapozott becslés szerint évente szintén 150 millió Ft támogatás felhasználását jelenti.

 

A legidősebbek részvétele a tanulásban

 

Az 55 éven felüliek képzésének érdekében 2003-ban 7 országos idősügyi civil szervezet és egyéb társadalmi szervezetek bevonásával a Nemzeti Felnőttképzési Intézet informatikai képzési programot indított idős emberek számára számítógép és Internet használatára, tanfolyami képzésekre, mintegy 100 millió Ft keretösszegben, kb. 2500 fő részvételével. A program – az elvégzett monitoring alapján – sikeresnek bizonyult.

 

A szociális tárca által 2005-ben megjelentetett EzüstNet pályázat célja az volt, hogy a támogatás felhasználásával a kisebb településeken élő idős emberek ismerjék meg a számítógép és az Internet használatát, és nyilvános hozzáférési pontok felkeresésével önállóan is képesek legyenek elektronikus információhoz jutni, valamint kortársaiknak segítséget, bátorítást adni e téren. A pályázat az 5000 lélekszám alatti településeken élő 60 éven felüliek legalább 30 órás számítógép-kezelő és Internet-felhasználói tanfolyamának finanszírozását támogatta. A megpályázható összeg 14.370.000 Ft volt, és közel 500 fő vett részt a tanfolyamokon. A városi és a fővárosi kerületi önkormányzatok rendszeresen szerveznek számítógépes tanfolyamot és alapfokú idegennyelv-tanfolyamokat nyugdíjas polgáraiknak,

 

2006-tól pedig egy Internet-szolgáltató vállalat finanszírozásával 11 városban szerveztek számítógépes tanfolyamokat. 2007-re újabb városokban további 1000 fő képzésére lesz lehetőség.

 

2006 szeptemberében a szociális tárca kezdeményezésére egyetemi oktatók egy nyugdíjas kortárs-segítő képzés curriculumát és tananyagát dolgozták ki, és 2007 első negyedévében egy pilot-program keretében elindult az első 50 fő képzése.

 

 

 

7: Törekvés az életminőség biztosítására és a független élet megőrzésére minden korcsoportban, ideértve az egészséget és a jóllétet.

 

Az öregedés kérdéseinek integrálása az ágazati politikákba

 

Az Idősügyi Tanács – számos egyéb küldetése mellett- elsőrendű céljának tekinti az öregedés kérdéseinek az egyes ágazati politikákba való integrálását.

 

Célzott intézkedések az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés csökkentésére, ideértve a vidéki és az elszigetelt területeken élő embereket. A kórházfejlesztés egyik alapelve kimondja „Bárhol is lakjanak az emberek, közel azonos eséllyel, viszonylag rövid idő alatt jussanak hozzá a szükséges ellátáshoz.”

 

A szociális területen a kistérségi társulások ösztönzése céljából a társulási szabadság elvének megfelelően fogadta el 2004-ben az Országgyűlés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényt.

 

E törvény elfogadásával lehetővé vált a többcélú kistérségi társulások központi költségvetésből történő közvetlen támogatása, ami az állampolgárok számára is közvetlenül érzékelhető előnyökkel jár:

 

  • minden állampolgár számára elérhetőek a minőségi szolgáltatások

 

  • mérséklődnek az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek

 

Az otthoni szakápolás a 20/1996 (VII. 26.) NM rendelet alapján a beteg otthonában történő, kezelőorvosa rendelésére térítésmentesen nyújtott ellátás; naponta egy, három órát meg nem haladó vizit. Az otthoni szakápolás célja, hogy a beteg otthoni környezetben, személyre szabottan, humánus és szakszerű ápolásban részesüljön.

 

Az idős személyek készségfejlesztése az önápolás, egészségnevelés, betegségmegelőzés és fogyatékosság tekintetében

 

Az életkor növekedésével fokozott figyelmet kell fordítani az idős emberek baleseteinek (eleséseinek, főként a combcsont-töréseinek) megelőzésére.

 

Az Idősbarát Lakás program 2003-ban indult az Idősügyi Tanács kezdeményezésére. A program közvetlen célja megvalósítható példák bemutatása arra, hogy a 75 éven felüli, nehezen mozgó emberek (számára) saját otthonukban olyan fizikai környezetet teremthessenek, amely lehetővé teszi biztonságos közlekedésüket, ezáltal autonómiájuk megtartását, hozzájárulva emberi méltóságukhoz.

 

Az idősebb állampolgárok gyógyüdülésének, rekreációjának támogatása

 

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint hat szakszervezeti konföderáció által 1992-ben létrehozott közhasznú tevékenységet ellátó civil szervezet. Az Alapítók fő célkitűzésként a munkavállalók, szövetkezeti tagok valamint családtagjaik, nyugdíjasok és más önálló jövedelemmel nem rendelkező személyek szociális célú kedvezményes üdültetésének biztosítását jelölték meg.

 

 

 

8: A nemek közötti egyenlőség szemléletének erősítése egy elöregedő társadalomban az idősebb személyek gondozását végző, és így a családtagok generációk közötti, és generáción belüli szolidaritását elősegítő családok támogatása céljából.

 

Kiemelendő a 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról.

 

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium különös figyelmet fordít a nem és kor szerint elkülönített adatok gyűjtésére, és a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködésben mindenében kiadja a Nők és Férfiak Magyarországon című statisztikai zsebkönyvet.

 

Intézkedések a foglalkoztatás területén:

 

A Kormány kiemelt célkitűzésének tekinti a női munkavállalás támogatását.

 

A szabályozás szerint 2004. évtől kezdődően a munka díjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

 

 

 

9: az idősebb személyek gondozását végző, és így a családtagok generációk közötti, és generáción belüli szolidaritását elősegítő családok támogatása.

 

Magyarországon a családtagok egymásért vállalt felelősségének kifejtését több olyan jogintézmény is segíti, amely szem előtt tartja a generációk közötti kölcsönösség és szolidaritás értékét.

 

A nagyszülőknek folyósítható gyermekgondozási segélyt (GYES) 2002-től azok a nagyszülők is igénybe vehetik, akik nyugellátásban részesülnek, 2006-tól pedig nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás mellett is folyósítható a gyermekgondozási segély.

 

Az ápolási díj a tartósan beteg személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

 

 

 

 10: A Regionális Végrehajtási stratégia végrehajtásának és nyomon követésének előmozdítása regionális együttműködés útján.

 

Regionális együttműködés az UNECE tagállamokkal

 

·         2006-ban Münchenben az Idősügyi Titkárság munkatársa részt vett az Élethosszig tartó tanulás konferencián és Tanulás-fesztiválon.

 

·         2006-ban a Parlamentben megrendezésre került Országos Nyugdíjügyi Konferencián előadást tartott Kósáné Kovács Magda EP képviselő „Munkaerőtartalék a harmadik életkorból” címmel.

 

·         2007 márciusában az AGE és a Help The Aged delegációja részt vesz és felszólal az Idősügyi Tanács ülésén, valamint az esélyegyenlőség jegyében rendezett konferencián.

 

A civil szervezetek részvétele ebben a folyamatban

 

  • 2005-ben a Tanács határon túli nyugdíjas szervezetek képviselőit meghívta

 

     Magyarországra. A szociális tárca segítséget nyújtott a Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetség által 2006-ban szervezett „Aktív Időskor” című, Idősebb Generációk Európai Szövetségével (EURAG) közös konferenciájának előkészítésében.

 

  • 2007-ben a Nyugdíjasok Budapesti Szövetsége a szociális tárca szakmai támogatásával az idősek esélyegyenlősége témájában szervez konferenciát az AGE és a Helped the Aged delegációjának részvételével.
  • Az egyik legnagyobb idősügyi szervezet aktívan bekapcsolódott a nemzetközi szenior sportéletbe.

 

 

 

Következtetések és kitekintés a jövőbe

 

Magyarország a társadalmi nyilvánosság megteremtése, az idős polgárok érdekérvényesítése, civil szerveződése, társadalmi részvétele, szociális védelme valamint a méltányos és igazságosságra törekvő jövedelembiztosítása terén sokat lépett előre az elmúlt öt évben.

 

Számos jól körülhatárolt területen, például az Idősügyi Tanács megerősítése, az idősbarát mozgalom, a falugondnoki ellátás vagy az idősek üdülésének támogatásában, Európában is kiemelkedő intézkedéseket tett.

 

Sajnos, e kiemelkedő területek és számtalan további fontos és progresszív intézkedés – bár rendszert alkot – nem jelenik meg a társadalom számára rendszerszerűen, mivel hiányzik egy kodifikált cselekvési program, vagy egyéb idősügyi jogszabály.

 

A legnagyobb kihívást az egyszemélyes háztartások számának növekedésével az egyedülálló idősek társadalmi kapcsolódása és ellátása fogja jelenteni.

 

Az egészségügyet és szociális ellátásokat illető kihívásokra átfogó reformokkal készül válaszolni a Kormány, a részletek majd egy későbbi Jelentés tárgyát képezhetik.

 

Hasonlóan átütő erejű lépéseket kell tenni a helyi társadalmak és jelesen a nyugdíjasok közösségeinek megerősítése terén, mivel a középgenerációk mobilizálódása következtében az idősebbek egyre inkább szomszédsági és kortársi közösségeikre támaszkodhatnak majd.

 

Az is világos, már a frissnyugdíjasokra vonatkozó tapasztalatok fényében is, hogy a következő évtizedek nyugdíjasai eltérő érdeklődésűek, képzettebbek és jobb jövedelmi helyzetűek lesznek a jelenlegi 70 évesnél, idősebbeknél.

 

Ennek következtében elmozdul az idősebb generációk társadalmi szerepe, következésképpen lendületet kell, hogy vegyen az úgynevezett alkonygazdaság, az idősebbeknek szolgáltató és termelő szféra.

 

A jelenlegi 70 éven felüliek egy egalizálásra törekvő gazdasági- közéleti-kulturális környezetben és kontextusban töltötték életük nagyobb részét, így az esetleges életkori diszkrimináció ma még nehezen érhető tetten az egyéb gazdasági-kulturális eltérések miatt. A középkorúak és az idősebbek kevéssé találkoznak szimmetrikus helyzetekben, míg a következő évtizedek nyugdíjasai erre inkább számíthatnak. Ezért

 

a Magyarországon elhanyagolt életkori diszkrimináció-kutatásoknak a jelenleginél nagyobb szerepe lesz.

 

A magán, a civil- és az állami szférák közötti partnerségek elősegítése, programok kidolgozása az információcsere és a helyi közösségek megerősödése érdekében, a kutatások támogatása és koordinálása, a módszertani fejlesztések összességükben a következő évtizedekben szükségessé tehetik egy idősüggyel foglalkozó tudományos módszertani központ létesítését.

 

 

 

A Madridi Akcióterv egyik fontos pillére annak elismerése, hogy az idősek fontos szerepet játszanak a társadalomban.

 

Nemzeti szinten sokkal többet kell még tenni az idősek támogatása érdekében: bevételi forrásaik biztonságát és szociális védelmüket szavatolni kell, továbbá gondoskodni kell minőségi egészségügyi ellátásukról és hosszú távú gondozási szolgáltatásokat kell biztosítani számukra. Ahhoz, hogy ezt elérjük, az idősödést is figyelembe vevő nemzeti politikákon nagymértékben javítani kell, és ezzel egyidejűleg az idősek ügyét egy szélesebb politikai keretrendszerbe kell foglalni.

 

 

 

Melléklet

 

 

 

1138/2002. (VIII. 9.) Korm. Határozat az Idősügyi Tanács működéséről és a működésével összefüggő kérdésekről

 

1. A Kormány az idősek életkörülményeinek javításáért viselt felelősségére tekintettel, továbbá annak érdekében, hogy a kormányzati tevékenységben eredményesebben érvényesüljenek az idősek érdekei, Idősügyi Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre. A Tanács a Kormány mellett működő konzultatív, véleményező, javaslattevő, a feladatok meghatározott körében koordináló testület.

 

2. A Tanács feladatai a következők:

 

a) az idősek életkörülményeit közvetlenül érintő jogszabályok, illetve más kormányzati döntések előkészítésének szakaszában állásfoglalás kialakítása, javaslattétel a tervezett intézkedéssel kapcsolatban, konzultáció kezdeményezése a végrehajtás tapasztalatairól;

 

b) az időskorúak érdekeinek védelme, az e korosztályra jellemző szükségletek kielégítését végző nem kormányzati szervek javaslatainak, véleményének közvetítése a Kormány felé;

 

c) közreműködés az Idősek Világnapjával összefüggő kormányzati felkészülésben, illetve programokban;

 

d) az Idősügyi Tanács munkájáról szóló éves jelentés összeállítása.

 

3. A Tanács

 

a) elnöke a miniszterelnök, akit akadályoztatása esetén a Tanács alelnöke helyettesít,

 

b) alelnöke az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter,

 

c) tagjait a miniszterelnök kéri fel részben az idősek érdek-képviseleti szervezeteinek javaslata alapján, részben az orvostudomány, a demográfia, a szociálpolitika, az egyházak, a helyi önkormányzatok, valamint a civil szervezetek szakemberei közül.

 

4. A Tanács ülésén állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vesz az Egészségügyi Minisztérium, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és a Központi Statisztikai Hivatal egy-egy képviselője.

 

5. A Tanács titkárát a Tanács alelnöke jelöli ki. A Tanács működésével, programjaival kapcsolatos költségek fedezetét a központi költségvetés Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet költségvetésében kell biztosítani.

 

6. A Tanács ügyrendjét és munkatervét maga határozza meg.

 

7. A Kormány felkéri azokat a társadalmi szervezeteket, alapítványokat, amelyek tevékenysége érinti az idősek életkörülményeit, hogy támogassák a Tanács tevékenységét, programjait.

 

8. A Kormány felhívja a minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az idős korosztályok életkörülményeit alapvetően és közvetlenül érintő koncepciók előkészítése során tegyék lehetővé a Tanács véleményezési jogának gyakorlását.

 

9. A Tanács működése nem érinti a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői jogszabályokban megállapított feladat- és hatáskörét.

 

10. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Idősügyi Tanács létrehozásáról, az azzal kapcsolatos feladatokról szóló 1116/1996. (XII. 6.) Korm. határozat, valamint a Miniszterelnöki Hivatal átalakításával összefüggő egyes kormányhatározatok felülvizsgálatáról és a további feladatokról szóló 1130/1998. (X. 6.) Korm. határozat 10. a)pontja hatályát veszti.

 

11. E határozat hatálybalépésétől számított 30 napon belül biztosítani kell az új összetételű Idősügyi Tanács alakuló ülésének összehívását.

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.