Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Zsigmond Brigitta:A sikeres öregedés kulcsa

2013.05.21

 

Tartalomjegyzék

I.     Bevezetés. 2

 

II.   A disszertáció tartalma. 3

 

1.    Általános bevezetés. 3

 

2.    Idősödés: Mi az ?. 4

 

3.    Az élet alakulásának hatása az öregedésre. 5

 

a.     Az idő és a hely kérdése. 5

 

b.     Az egyéni döntések és szociális környezet 5

 

c.     Az élet eseményeinek ütemezése. 6

 

d.    Másokkal összefonódott élettapasztalatok. 6

 

4.    Sikeres idősödés: Rowe és Kahn elméletének áttekintése. 6

 

a.     Alacsony valószínűség betegségre és betegséghez köthető hátrányos helyzet 6

 

b.     Magas kognitív és fizikai tevékenység. 7

 

c.     Aktív bevonódás. 7

 

5.    MacArthur kutatásai a sikeres idősödésről (Berkman et al. 1993 alapján) 7

 

6.    Gyakoriságok és korrelációk a sikeres idősödés szempontjából 8

 

7.    Trendek az idősek egészségében a sikeres idősödés felé vezető úton. 8

 

8.    Egyenlőtlenségek az idős személyek egészségügyi állapotában. 8

 

III.      Következtetések, kitekintés. 9

 

Források. 9

 

 


Eredeti anyag: Az anyag online

Sara Jane McLaughlin: Successful Aging Among Older Americans: Prevalence, Trends and Disparities

Sikeres idősödés az idős Amerikaiknál: Gyakoriság, trendek, egyenlőtlenség

I.                   Bevezetés

 

Az ingyen és online hozzáférhető dokumentumban megtalálhatjuk a disszertáció tartalomjegyzékét, ábrajegyzékét, valamint az első fejezet jelentős hányadát. A disszertáció a sikeres idősödés kulcsfogalmait, kulcstényezőit veszi sorra, amerikai kutatásokkal alátámasztva az említett tényeket.

zsbrigi1.jpg

[1]A tartalomjegyzékből kiderül, hogy a doktori hallgató négy különálló fejezetre osztotta a munkáját: az első a bevezetés, amelyben főleg az elméleti hátteret dolgozza fel, itt is kifejezett figyelmet fordítva Rowe és Kahn elméletére; a másodikban kutatásának módszertanát ismerteti, a harmadikban a kutatása során kapott eredményeket elemzi több szempontból, és az utolsó fejezetben pedig vitaindító kérdéseket, gondolatokat fogalmaz meg.

Ahhoz, hogy az adatok érthetőbbek legyenek az US Census Bureau oldaláról kinyertem a 2011 –es évi demográfiai adatokat. (1. Ábra)

Az íróról, Sarah Jane McLaughlinról nem sok információt lehet találni az Interneten, feltételezem köszönhetően annak, hogy még csak nemrég végezte el doktoriját, viszont nagyon érthető és következetes összefoglalást készített az idősödés elméleti hátteréről, amelyet a továbbiakban be fogok mutatni.

II.               A disszertáció tartalma

 

1.     Általános bevezetés

 

[2]Ebben a részben a készítő megismerteti a főbb adatokat, amelyek az amerikai lakosságra érvényesek. 

zsbrigi2.jpg

Ebből megtudjuk, hogy 1996 – ban a felnőtt lakosság 4% -a 65 év feletti, és a jóslatok szerint 2050 – re elérheti akár a 20%-ot is. (U.S. Census Bureau, 1996; 2005b)[3]
A jóslatok szerint 2050 – re a 85 év feletti személyek fogják kitenni az idősek ¼-ét.

 Ezzel az „Amerika elszürkésedésével” újabb társadalmi helyzetek fognak előbukkanni. Az egyik legfontosabb ilyen problémának az idős személyek egészségét tartja McLaughlin. Az Amerikai Egyesült Államokban kb. 80% - a az idős felnőtteknek rendelkezik legalább egy krónikus betegséggel, 50%-uk kettővel is. (Centers for Disease Control and Prevention, 2006, p.2).

A 65 év felettiek 31,2%-a rendelkezik szívproblémákkal, 20,7%-a rákos betegségben szenved, 15,6%-nak diabétesze van, 5-8,4% között valamilyen tüdőproblémával rendelkeznek. (Federal Interagency Forum on Aging - Related Statistics, 2004).
McLaughlin a beteg idősekkel kapcsolatban kiemeli, hogy az egyik nagy probléma ezzel kapcsolatban a a magas költségek lehetnek, amellyel hosszú távon támogatni kell őket. (Schneider – Guralnik, 1990).

A MedPac (2007) szerint a többszörösen krónikus betegségben szenvedők kerülnek a „legtöbbe”. Ezt Thorpe – Howard szerzőpáros kuatásai is megerősítették.

A rossz egészségügyi állapot azonban nem csak a költségekre hat, hanem megnehezítheti az életet fizikai fájdalmakkal, valamint szociális és pszichológiai következményei is lehetnek. (Curtin – Lubkin, 1995).

Amit biztatóként emelt ki a szerző, hogy találtak néhány olyan okot, amelyek növelik az esélyét, hogy idősebb korban megromlik az egészségi állapot (pl. alacsony fizikai tevékenység, túlsúly, dohányzás), viszont így van esély arra, hogy csökkenteni lehessen, vagy legalábbis jelentős idővel kitolni a különböző betegségek megjelenését.

Itt McLaughlin felfedi a disszertációja céljait, melyek a következőek:

a.       Megközelítőleg  kideríteni az egészségesen élő idős személyek arányát Amerikában

b.      Vizsgálni az egyenlőtlenségek gyakoriságát különböző csoportjain az idős személyeknek

c.       Idővel változás elérése a jelenség gyakoriságában

d.      Meghatározni, hogy bizonyos csoportoknál történt-e változás

e.       Hozzájárulni a nemzeti beszélgetésekhez az egészségesen öregedők témájával.

2.     Idősödés: Mi az ?

Albert 2004 – ben a biológiai rendszer fejlődéseként és elöregedéseként határozta meg. Az elöregedés fiziológiai leépülést vonz magával a szervrendszerben, amelyek akkor jelennek meg, amikor valaki öreggé válik. (Albert, 2004).

A készítő úgy foglalja össze az erről a témáról olvasottakat, hogy fiziológiai leépülés akkor tapasztalható, amikor az emberek öregszenek. Számtalan kérdés van azzal kapcsolatban, hogy mi az, amit valóban az öregedés számlájára lehet írni, hiszen ezek is egyénenként változnak. Ezzel együtt az életmód, mint pl. a fizikai tevékenység befolyásolhatja az öregedés gyorsaságát.

3.     Az élet alakulásának hatása az öregedésre

Tyroler 2000 – ben rámutatott arra, hogy a betegségek folyamata már sokkal hamarabb elkezdődik mint az időskor, ezért a különböző veszélyeztetési tényezőkre különös figyelmet kell fordítani. Elder, George, Shanahan (1996) négy különálló tényezőt emeltek ki, amelyek hatnak az élet alakulásának perspektívájára, amelyet a lentiekben McLaughlin is kifejt.

a.      Az idő és a hely kérdése

Ez a komponens arra tér ki, hogy hasonló időben születő személyeknél nagy a valószínűsége, hogy ugyanazok a szociális és környezeti tényezők befolyásolták életük alakulását. A gyorsan változo társadalmakban a különböző évben születésnek is már követkeményei lehetnek az élet alakulásásra. (Elder et al. , 1996). McLaughlin itt a cigaretta elterjedéséről ír hosszasan, hogy illusztrálja ezeket az elméleti feltevéseket. Ez az egyik leglátványosabban növekvő terület, és az egyik olyan tényező, ami a legnagyobb befolyással bír valaki egészségügyi állapotára.

b.      Az egyéni döntések és szociális környezet

Elder et al. fogalmazta meg az egyéni döntések szerepét és a szociális környezet hatását az öregedés folyamatára. Ezzel az előző tényező szerepét is lecsökkenti, hiszen kiderül, hogy nem elég a közös gyökér, mivel az, hogy mi történik a személlyel élete során nagyban befolyásolja az öregedés folyamatát.

A szocioökonómiai háttér megjelenése ebben az esetben több tényezőből áll össze: mégpedig, hogy az egyénnek van –e lehetősége, tud-e róla, megengedheti – e magának, és támogatva van – e abban, hogy egészséges életmódot folytasson. (Phelan – Link, 2005. P. 29). Több szerző kiemeli azt is, hogy a szegényesebb körülmények között élő személyeknél magasabb lehet az aránya a megbetegedések számának időskorban az egészséges életmódra való lehetőségek hiányában.

c.       Az élet eseményeinek ütemezése

Ez az elmélet azt feltételezi, hogy vannak „megfelelőbb” pillanatok bizonyos események bekövetkezésére. (anyává válni, elveszteni a házastársat, belépni a munkaerőpiacra). (Elder et al., 1996; Pearlin et al., 2005). Ezek azért erőteljesek annyira, mivel hatnak arra, ahogy további életét alakítja az egyén.

d.      Másokkal összefonódott élettapasztalatok

A kapcsolatok a családdal és barátokkal befolyással vannak az élet eseményeire. Számos kutatás készült a témában, amelyből McLaughlin szemelgetett a dolgozatába. Több korosztályból igyekezett próbákat hozni: a gyerekkorból, a házastárssal való kapcsolatból.

4.     Sikeres idősödés: Rowe és Kahn elméletének áttekintése

zsbrigi3.jpg

A továbbiakban McLaughlin az időskorúak kutatásának talán két legismertebb szerzőpárosának munkáját mutatja be, Rowe és Kahn „Sikeres idősödés” konceptualizációját. 1987 – ben a szerzőpáros azt javasolta a kutatóknak, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az időskorúak közötti különbségekre, ahelyett, hogy beteg és nem-betegként kezelnék őket, mivel ez ahhoz segít hozzá, hogy néhány nem – betegnél felmerült betegséget azzal általánosítsanak, hogy normális, és az öregedés természetes velejárója. Ők dolgozták ki azt a három kritériumot, amely alapján valakit „sikeres öregedőnek” mondhatunk (2. Ábra). Ezeket ismerteti az író és én is az alábbiakban.

a.      Alacsony valószínűség betegségre és betegséghez köthető hátrányos helyzet

A US Census Bureau 2005 – ben megállapította, hogy a top 5 halált okozó tényező hátterében négy krónikus betegség áll: szívproblémák, rák, keringésrendszeri betegség, és krónikus tüdőproblémák. Néhány krónikus betegség már krónikus betegségek kiváltó oka is lehet. Az időskorúak is úgy gondolkodnak, hogy ha nem szenvednek semmilyen krónikus betegségben, és képesek ellátni magukat akkor „sikeres idősödés”-en mennek keresztül. (Phelan, Anderson, LaCroix &Larson, 2004).

b.      Magas kognitív és fizikai tevékenység

Ebben a részben több szerzőtől is hoz gondolatokat McLaughlin miszerint az átlagostól egy kicsit rosszabb fizikai vagy mentális állapot elég ahhoz, hogy rokkantnak tekintsék az időseket, esetleg gondozóotthonba adják őket. Rowe és Kahn 1998 – ban azt írta erről, hogy a „fő céljük az időseknek, hogy egyedülállóak tudjanak maradni, és ehhez a sikeres idősödéshez kulcsfontosságú  a mentális és fizikai állapot karbantartása.

c.       Aktív bevonódás

Két komponens alkotja (Rowe  - Kahn, 1997, p. 433) – interperszonális kapcsolatok és produktív aktivitás. Ezek alatt gondolhatunk információcserére, érzelmi támogatásra, gondoskodásra, önkéntes munkára.

A szerző Herzog, Ofstedal és Wheeler 2002 – ben született tanulmányát is bemutatja röviden, akik ezeknek a tevékenységeknek a hatását próbálták felmérni és számos pozitív eredményt tudtak megfogalmazni. A szerzőpáros azt emelte ki, hogy folyamatos bevonódás szükséges az idősektől az állapot fenntartására.

5.     MacArthur kutatásai a sikeres idősödésről (Berkman et al. 1993 alapján)

Rowe és Kahn fogalomalkotása számos kutatáshoz vezetett, amelyet kollektívan MacArthur Studies of Successful Aging-nek neveznek. Az 1988 –as EPESE (Epidemiologic Studies of the Elderly)[4] kutatás felső harmadában végzett 70 és 79 év közötti személyei vettek részt a MacArthur kutatásokban, 1192 egyén vett részt benne (átlag 74,3 év, 44,5%férfi, 18,7% afro-amerikai, 46,4% gimnázium vagy felsőfokú végzettség). Ezek a kutatások hangsúlyozták a idősödés pozitív oldalait. Amit még elért ez a kutatás, hogy felmérte azokat a komponenseket, amelyek befolyásolják az idős személyek teljesítőképességét, ezzel lehetővé téve a korai beavatkozásokat. Seeman et al. (1995) például azt találta, hogy az önkéntes munka és fizikai aktivitás nagy hatással volt a fizikai állapot megtartására.

6.     Gyakoriságok és korrelációk a sikeres idősödés szempontjából

Ebben a részben további kutatásokat ismerhetnek meg az olvasók azzal kapcsolatban, hogy az emberek mennyire mozognak otthonosan az egészséges életmód, és a sikeres idősödés fogalmával. Az eredmények alapján elmondható, hogy 1/5 – e ismeri az embereknek Rowe és Kahn kritériumrendszerét a sikeres idősödéssel kapcsolatban. A másik nagy eredménye ezen kutatásoknak, hogy számos faktort meg tudtak különböztetni, amely sikeres idősödést biztosíthat, ezzel megnövelve az esélyét annak, hogy minél több ember essen át ilyenen. (Depp – Jeste,2006; Peel et al. 2005)

7.     Trendek az idősek egészségében a sikeres idősödés felé vezető úton

Ennél az alpontnál számos kutatást vonultat fel a disszertáció szerzője, amelyben Rowe és Kahn elméletének bizonyos részeit vizsgálták. Megállapítható, hogy Rowe és Kahn elmélete óta számos változás jelent meg, megnövekedett a krónikus betegek száma, a rokkantság viszont csökkent, javult a fizikai aktivitás, és nőtt a szociális aktivitás is az idősek körében. Ezáltal lehet megnövekedett azok száma is, akik „sikeres idősödésen” mentek keresztül. A kritikája ezeknek a kutatásoknak azonban az, hogy mivel a kutatások többsége nem vizsgálta Rowe és Kahn komponenseit egymással való korrelációjukban, ezért nem adhatóak pontos válaszok erre. A disszertáció erre a kérdésre próbál meg majd választ adni azokban a fejezetekben, amelyek már nem elérhetőek. Nagyon szépen elhelyezett a kérdésfelvetés, nagyon alapos szakirodalmi feldolgozottsággal mögötte.

8.     Egyenlőtlenségek az idős személyek egészségügyi állapotában

Mivel a szerző a disszertációjában vizsgálja majd a különböző egyenlőtlenségeket feltétlenül szükségesnek látta megemlíteni azokat a tényezőket, amelyek ezeket befolyásolják. McLaughlin az alábbi négy tényezőt állapította meg: életkor, szocioökonómiai státusz, nem, és faji hovatartozás. A hozzáférhető részek közül csak az első kettő áll rendelkezésre ezekből.

A US Census Bureau (1996) alapján megállapítható, hogy az idős személyeket általában 3 kategóriára bontják: a „fiatal idősek” (65 – 74 év) , „idősek” (75 – 84), „legidősebb idősek” (85 +). Az egészségi állapot ezen kategóriákon belül nagyban váltakozik, a szívbetegségek aránya kb. 6 % - al nő kategóriánként, de bármelyik más betegséget említhetnénk, mindegyiknél érzékelhető a szignifikáns különbség. Adler et al. 1994 –es tanulmányára hivatkozva a szerző úgy fogalmazott, hogy az alacsonyabb szocioökonómiai háttérrel rendelkező személyek nagyobb eséllyel rendelkeznek rosszabb egészségügyi állapottal, mint a magasabbal rendelkezőek. Ez magasabb arányú elhalálozást jelent, és betegségek magasabb arányú előfordulását. House et al. 2005 kutatásai alapján elmondható, hogy 85 éves kor felett ezek az egyenlőtlenségek minimalizálódnak.

III.            Következtetések, kitekintés

 

Sara Jane McLaughlin disszertációjában nagyon átfogó képet adott az „sikeres idősödés” elméleti hátteréről, bemutatva a korábbi vizsgálatokat, a Rowe – Kahn szerzőpáros elméletalkotását, valamint további kutatásokra is kitért. Érdekes és érdemes olvasmány, számos adattal és kitekintéssel, valamint probléma – felvetésekkel. Az első fejezet alapján mindenkinek ajánlani tudom a disszertáció további részének megszerzését akár, de ha csak egy jól megalapozott elméleti hátteret akarnak olvasni a témával kapcsolatban, akkor is tökéletes. A felvonultatott kutatások gondolatébresztőek, további kutatási témákat lehet meríteni belőle.

 

Források

Sara Jane McLaughlin: Successful Aging Among Older Americans: Prevalence, Trends and Disparities

http://books.google.hu/books?id=R32iSK1TQd4C&pg=PA12&dq=Rowe+Kahn&hl=hu&sa=X&ei=ZDAOUeO1JoWXhQfRnYHADA&ved=0CFwQ6AEwCA#v=onepage&q=Rowe%20Kahn&f=false (Letöltve: 2013.04.28)

United States Census Bureau: http://www.census.gov/ (Letöltve: 2013. 04. 28.)

Ábrák: (Letöltve: 2013. 04. 28.)

http://static4.businessinsider.com/image/4fc5692aecad04ff16000017/chart.png

http://www.icpsr.umich.edu/icpsrweb/ICPSR/studies/09915 

http://www.jkma.org/ArticleImage/0119JKMA/jkma-50-234-g001-l.jpg