Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szücs Zsuzsanna: A gyógytestnevelés jótékony hatása az időskorúak egészségére

A gyógytestnevelés fogalma, területei: 

A gyógytestnevelés az a tudományág, amely a testnevelés módszereinek felhasználásával betegségek megelőzésére, gyógyítására alkalmas. A gyógytestnevelés határtudomány, amely az orvostudományok és a testnevelés közös érintkezési területén alakult ki és fejlődik tovább.
A gyógytestnevelés hatásos lehet a szívbetegség, súlyosabb fokú vegetatív disztónia, hipertónia, kóros kövérség, asthma bronchiale, nagyobb fokú szemészeti elváltozások, ortopédiai, idegrendszeri elváltozások, súlyosabb posttraumás elváltozások gyógyítása esetén.

 A gyógytestnevelés részterületei két nagy csoportra oszthatók: 

1. a tartó- és mozgatórendszer elváltozásainak gyógytestnevelése
2. belgyógyászati és egyéb betegségek gyógytestnevelése 

A gyógytestnevelés - mint a testnevelés és a sport speciális területe - olyan oktatási-nevelési folyamat, amely a testnevelés és sport eszközeivel, módszereinek felhasználásával a betegségek megelőzésében és gyógyításában fejti ki hatását. Határtudomány, a gyógyítás (orvostudományok) és a testnevelés közös érintkezési területén alakult ki és fejlődött tovább.
Bár a gyógytestnevelést gyermekek számára dolgozták ki prevenciós illetve korrekciós céllal, különböző mozgásszervi és belgyógyászati betegségtípusok szerint azok számára, akiket a szakorvos, illetve az iskolaorvos gyógytestnevelésre utal. Az idősek körében is be lehetne vezetni – akár kistérségi szinten is – a mindennapokba a mozgásnak, s ezáltal a testi-lelki megújulásnak e formáját.
Balatonfüreden az időseket a gyógytornász látja el, de ő főként a betegségek, balesetek utáni rehabilitációt végzi, valamint a fizikó- és fizioterápiát írja elő egyénileg személyre szabva. A gyógytestnevelést az idősek körében városunkban kétfajta elképzelést lehetne megvalósítani:

  • az egyik azoknak az időseknek szólna, akik nem tudják, vagy nehezen tudják elhagyni otthonukat egyedül, így hozzájuk házi segítségnyújtás keretén belül lehetne kijárni gyógytestnevelést tartani egyénileg.
  • a másik csoport pedig azoknak az aktív nyugdíjasoknak a csoportja, akik szervezett keretek között, heti két-három alkalommal összejönnének, s csoportos foglalkozási formában életminőséget javító tartásjavító gerinctornát szervezhetnénk nekik heti egy óra úszással kiegészítve. 


Mivel a gyógytestnevelés pedagógiai szakfeladat– ellentétben a kórházi gyógytornával, ami egészségügyi szakfeladat–, így nem az egészségügyi ellátás rendszerén belül lehetne megvalósítani, hanem felnőttképzés keretén belül. A gyógytestneveléshez egy tükörrel ellátott terem szükséges minimális eszközkészlettel (golyós bot, gymnastic ball, babzsák, tornaszőnyeg).Mindezt a helyi nyugdíjas klub egy foglalkozásaként képzelem el. A lényege és ereje abban rejlik, hogy az idősek kimozdulnak otthonról, gazdagodnak a közösségi élményekkel, és egy vidám, felszabadult légkörben jótékony hatású gyakorlatokat végeznek. A rendszeres mozgás pedig kiváló hatással van az agyműködésre, az emlékezőképességre is.
A gyógytestnevelés értékei és tudományelméleti háttere, a nevelésben betöltött funkciója indokolja létjogosultságát. A mozgásanyag kiválasztása és átadásának módja a személyiség egészének – teljes pszicho-motoros egység – fejlesztését, a nyugdíjasok egészségében bekövetkezett elváltozások rehabilitációját célozza, a testnevelés és sport mozgásanyagának diagnózisokra lebontott speciális és célirányos alkalmazásával. A gyógytestnevelés alapvető követelménye, hogy biztosítsa a rászorulóknak mindazt, ami az egészséges életükhöz szükséges. 
Célja tehát, hogy sajátos eszközeivel elősegítse a gyógytestnevelésre az idősek egészségszintjének emelését a testi deformitások javításával, az egészségszint helyreállításával, a szív és a keringési szervek munkaképességének növelésével, alkalmassá téve mindennapi munkában és az életben adódó feladatok teljesítésére.
Korrigáljon ott, ahol erre szükség van, erősítsen, ahol gyengeséget tapasztal, növelje a alkalmazkodóképességét, segítse az állóképességet, erősítse az immunrendszert, összességében jó közérzetet biztosítson. A gyógytestnevelés ismereteket ad az ember biopszichikai természetéről, a helyes testtartás ismérveiről és az egészséges életmód kialakításáról. Szükségleteket fejleszt ki az egészség helyreállítása, megőrzése és fenntartása érdekében. Igényt kelt az esztétikus, szép test és a biomechanikailag helyes testtartás kialakítására és fenntartására. A gyógytestnevelés felkészít az önellenőrzéssel összekapcsolt önálló, tudatos munkára, a későbbiek során végezhető rendszeres testmozgásra, sportolásra. Sajátos eszközein keresztül önfegyelemre, önbizalomra, akaraterőre, bátorságra nevel, és a pszichés gátlások feloldására ad lehetőséget.
Mindezek következtében a gyógytestnevelés nevelési hatásai jelentősen meghaladják a célirányosan kiválasztott és elsajátított mozgásanyag elsajátításának szintjét. A gyógytestnevelés eredménye az egészség helyreállításán kívül az egészséges életmód, a speciális mozgásműveltség és a testkultúra fejlesztését is jelenti. A mozgáskultúra kialakításán túl az alapkondíció fejlesztése, fenntartása, esetlegesen a magasabb szintre emelése folyik.

 

Általános fejlesztési követelmények:

Rehabilitáció

  • Koruknak, betegségfajtájuknak, előképzettségüknek megfelelően fejlődjön mozgástűrőképességük.
  • A betegség központi problémakörét okozó tünetek mérséklődjenek (pl. a dekompenzált tartás kompenzált fázisba lépjen), erőfejlesztés, izomnyújtás, ízületi mozgékonyság, kontraktúra csökkentés.


Mozgásműveltség és motoros képességek fejlesztése

  • koordinációs képességük fejlődjön, képesek legyenek különböző eszközökkel vagy anélkül egyszerű gyakorlatokat végrehajtani, és biztonságosan mozogni 
  • fejlődjenek kondícionális képességeik és képesek legyenek tartós, ciklikus terhelések elviselésére
  • cselekvésbiztonságuk és mozgásos feladatokban problémamegoldó képességük fejlődjön
  • biztonságosan mozogjanak az egyszerű tornagyakorlatokban
  • ismerjék meg a saját testüket, és uralják azt nyugalomban, mozgásban
  • légzéskapacitás fejlesztése tartós, ciklikus mozgásokkal és speciális légzőgyakorlatokkal
  • pszichotóniás edzés (gátlások oldása, önbizalom, teljesítmény motiváció) egyszerű relaxációs edzésformák
     

 A gyógytestnevelés követelményrendszere

 A cél, feladatrendszerrel összhangban az idősekkel szemben támasztott követelmények:

  • Ismerje saját diagnózisát, a speciális gyakorlatok hatását, értelmét
  • Ismerje a számára nem javasolt kontraindikált, káros mozgásanyagot
  • Az elsajátított gyakorlatokat célszerűen alkalmazza
  • Aktívan működjék együtt a gyógytestnevelővel
  • A rendszeres gyakorlás haladás az egészséges állapot felé
  • Törekedjen a szép és helyes testtartás kialakítására
  • Végezze önállóan, tudatosan, pontos kivitelben az egyéni korrigáló gyakorlatokat (tornateremben, uszodában és otthon)
  • Legyen ereje a legmagasabb teljesítményt a legkevesebb erőfeszítéssel megoldani
  • Rendelkezzen alkalmazkodóképességgel a terheléshez, a külvilág ingereihez
  • Az úszás iránti igény épüljön be életrendjébe, keresse a gyógyúszás lehetőségét, éljen a víz, az úszás gyógyító hatásával


A gyógytestnevelővel szemben támasztott igények:

  • A szakember feladata az idősek egészségi állapot romlásának megakadályozása, az egészség helyreállítása
  • Az egészségi állapotban bekövetkezett elváltozások javítását szolgáló speciális gyakorlatok megtanításával/ egyéni gyakorlatok, házi feladatok/ el kell érnie az önálló, tudatos, pontos kivitelben végrehajtott mozgásanyag rendszeres végeztetését és a terheléshez való szoktatást
  • Tudatosítania kell az idősekben a gyakorlatok végrehajtásához szükséges elemi funkcionális anatómiai ismereteket, mint például a főbb izomcsoportok működése, a gerinc helyzetének függése a medence állásától stb.
  • Célja legyen, hogy irányításával, a gyakorlatok hatására a panaszok enyhüljenek, majd megszűnjenek
  • Gyógyító munkáját orvossal, szakorvossal együttműködve lássa el
  • Arra törekedjen, hogy az időskorúak megtanulják a gyakorlatsorokat és azokat igény szerint otthon is végezzék
  • Lehetőség szerint mérje, ellenőrizze a gyakorlatok hatékonyságát
  • Tanítsa meg a gyakorlatok változatos terheléssel való végzését, hogy maradjon meg azok fejlesztő hatása
  • Széleskörű módszertani tudással el kell érnie, az egy csoportban többféle diagnózisú, különböző korosztályú, erő, - álló,- és koordinációs képességű emberek differenciált foglalkozásainak megszervezését
  • Fontos tényezőnek kell tekintenie a pozitív személyiségjegyek kialakítását, mint például az önfegyelem, önbizalom, akaraterő, határozottság, a közösségi magatartás, melyek ellensúlyozzák a különböző elváltozásokból fakadó kisebbségi érzésüket, oldja gátlásaikat
  • Az időskorúak aktuális állapotához mérten valósítsa meg a testnevelés általános célkitűzéseit, a káros/kontraindikált mozgások mellőzésével.
  • A helyes testtartás megtanítása különféle testhelyzetekben és mozgásformákban


A gyógytestnevelés koncepciója, szervezése, működtetésének formái:

 Mivel az időskorúak, akiket célcsoportnak tekintek, általában nyugdíjasok, így a heti foglalkozások időpontja akár a délelőtti órákban is lehet, amikor pl. a közösségi ház tükrös terme szabadon áll.
Lehetőség szerint a helyi uszodával egyeztetve heti vagy kétheti rendszerességgel gyógyúszást is szerveznénk. (Az uszoda időszakos bezárása miatt azonban ezeket a foglalkozásokat tömbösítve tavasztól őszig tartó időszakban lehet megvalósítani.) A foglalkozások helyszínét tekintve figyelembe kell vennünk, hogy a foglalkozások helyi járatos busszal jól és könnyen megközelíthetők legyenek.
Szerencsés lenne alapítványon keresztül vagy egyesületi keretek között működtetni, hogy ki tudjuk használni a pályázat adta lehetőségeket. A gyógytestnevelési feladatok ellátásához gyógytestnevelői végzettség szükséges. A továbbképzésekkel és a szakmai anyagok tanulmányozásával lehetőség van a folyamatos megújulásra, tapasztalatcserékre, a kollégákkal való kapcsolattartásra, az esetmegbeszélésekre.

Fontos kiemelni azonban, hogy a már kialakult tartási rendellenességek csak célirányos és differenciált foglalkoztatással, gyógytestneveléssel, súlyosabb degeneratív elváltozások esetén gyógytornával (egészségügy) orvosolható. Az egészségügyi szolgáltatás hatékonysága, befolyásolja a gyógytestnevelés hatékonyságát. A gyógytestnevelő a pontos diagnózis ismeretében tudja megtervezni a speciális, egyéni gyakorlatokat. Az egészségben bekövetkezett változások kimutatása, az egészségi állapot helyreállításának megállapítása orvosi feladat. A precíz szakmai munka feltétele a szakorvos, háziorvos és a gyógytestnevelő időszakos, ha kell folyamatos együttműködésének. Évente két alkalommal ortopéd szakorvos, betegségcsoporttól függően egyéb szakorvos helyben jönne ki leszűrni az időseket, így nem kellene hosszas sorban állással és időpontkéréssel bajlódniuk külön-külön a rendelőintézetekben. Az ortopéd szakorvos díját pályázati pénzből fedeznénk. Az előzőekből következik, hogy a gyógytestnevelés szakszerűsége, egyénre szabott eredményessége függ a szakorvos együttműködésétől is. E területen már tapasztalható jó és sikeres együttműködés. 

Fejlesztési igények 

  • az egészségügyi szűrés rendszerének megerősítése
  • a gyógytestnevelésre szánt központi támogatás növelése
  • gyógytestnevelés szakszolgálatot működtető intézmények profiljának kibővítése az idősebb korosztály részére is
  • a gyógytestnevelésre járó időskorúak fizikai állapotfelmérésére izomtesztek elkészítése, ami a különböző elváltozásokat figyelembe veszi, és nem tartalmaz kontraindikációt
  • a gyógytestnevelésben részesülők általánosan fejlesztő házi feladat gyakorlatainak elkészítése diagnózisok figyelembevételével
  • egészségnap, ingyenes szűrések szervezése a városban
  • előadások, konferenciák szervezése


Szakmai segítség, szakmai tapasztalatcsere
 

  • módszertani kiadványok készítése és terjesztése (hanganyagok, videofelvételek)
  • országos szakmai kapcsolattartás céljából a megyei (vezető) gyógytestnevelés szaktanácsadók konzultációs foglalkozásának a központi támogatása, évente 1-2 alkalommal,
  • az ellenőrzés fokozása (elsődlegesen fenntartói feladat), a szaktanácsadói tevékenység megerősítése, a minőségi programban foglaltak ellenőrzése szakértők, szaktanácsadók bevonásával
  • együttműködés és folyamatos konzultáció a helyi gyógytornásszal, háziorvosokkal


További feladatok:
 

  • tornatermek, uszoda felújításának központi vagy pályázati támogatása
  • a tornatermi berendezések felújításának segítése, a gyógytestnevelés speciális sporteszközökkel való ellátása,
  • sporteszközök beszerzésének pályázati eszközökkel való további támogatása,

 

A főbb betegségcsoportok leírása - gyakorlatok

Hipertónia (magas vérnyomás) 

Cél:
A magas vérnyomás tartós csökkentése elsősorban légzési és relaxációs gyakorlatokkal. 

Követelmény:
 A légzőgyakorlatok, a relaxációs gyakorlatok (beleértve az autogén tréninget is) pontos elsajátítása, hiszen minél nagyobb a gyakorlatokban való jártasság és készség, annál hatásosabbak ezek a vérnyomás csökkentésére. Mindemellett egészséges életmód folytatása.
 

Tartalom:
A mély légzési gyakorlatok nagymértékben fokozzák a vénás visszafolyást a szívbe, aminek következtében a perifériáról elfolyó vér miatt csökken a környéki ellenállás, és ezzel könnyebbé válik a bal kamra munkája. A lassú, nyugodt tempójú légzések hatására áthangolódik a vegetatív és a központi idegrendszer munkája. Könnyed, ritmikus izomfeszítések és elernyesztések, alacsony vagy közepes tereheléssel járó természetes ciklikus mozgások (járás, futás, úszás), könnyű játékos feladatok, egyensúlygyakorlatok
 

Kontraindikált mozgásanyag:
Minden olyan hirtelen és hosszú fizikai és szellemi megterhelés, amely kritikus vérnyomásemelkedést hozhat létre. Átmenet nélküli testhelyzetváltozások, nagy ugrások, szorongást kiváltó gyakorlatok, nagy izgalommal járó gyakorlatok, szédülést okozó gyakorlatok, nagy erőfeszítést igénylő gyakorlatok, fordított testhelyzetek
 

Gyakorlatok 

1., Schulz-féle autogén tréninggel a szerevet test-lelki tónusát normális szintre csökkentjük. Hat alapgyakorlatra épül:
        a., az elnehezedés érzése az izmok ellazítását segíti elő
        b., a melegség érzése az erek kitágulásával jár együtt
        c., a lassú, nyugodt szívműködés átélése önmagában is kedvező a vérnyomásra
        d., a könnyed, nyugodt légzés átélése, megéreztetése
        e., a hasi melegség érzésének elérése a hasi sima izmok és erek ellazulását jelzi
        f., a homlok hűvösségének érzése
2., Kh. hanyattfekvés, karok a test mellett. Gyakorlat: farizmok megfeszítése, ellazítása.
3., Kh.: Hanyattfekvés, karok a test mellett. Gyakorlat: Combokat egymáshoz szorítani, majd ellazítani.
4., Kh.: hanyattfekvés, karok a test mellett. Gyakorlat: lábfejeket leszorítani és lazítani.
5., Kh.: hanyattfekvés, kezek a hason. Gyakorlat: orron keresztül belégzés, a has megemelkedik, szájon kifújva a levegőt a has lesüllyed.
6., Kh.: hanyattfekvés, karok a test mellett. Gyakorlat: két karral nyújtózás fül mellé, lábakat megfeszíteni, belégzés, majd felülés közben a két kart a talpra húzott lábakon átkulcsolva kilégzés.
7., Kh.: hanyattfekvés, kezek a csípőn, térdek felhúzva, lábak talpon. Gyakorlat: lábakkal biciklizés.
8., Kh.: hanyattfekvés, karok a test mellett. Gyakorlat: mindkét lábat terpeszbe csúsztatni, két karral oldalra szétnyújtózni – belégzés. Karokat, lábakat kiindulóhelyzetbe hozni – kilégzés.
9., Kh.: nyújtott ülés, kéztámasz hátul. Gyakorlat: lábujjakkal bekarmolni – belégzés, lábfejeket kiengedni – kilégzés.
10. Gyors és lassú séták váltakozva.

Kifozis (domború hát) 

Cél:
Az izomerősítő, mellizomnyújtó és mobilizáló gyakorlatokkal egy időben végezzük a tartásjavítást. Vállcsúcsok hátrahúzása és csípőből való kiemelkedés. Ciklikus terhelésben (futás) érje el a szinkronizált légzést és a ki-belégzés arányainak fenntartását. Merev kifózis esetén a merevség oldását elősegítő gyakorlatok elsajátítása. A felső háti szakaszban végzett hátrahajlások, nyújtózások a zsugorodott mellizmok nyújtását segítik. 

Követelmény:
Képes legyen tartósan megőrizni korrigált tartását. A korrekciós gimnasztikát otthon is gyakorolja.  

Tartalom:
A hát merev szakaszát és fokozott domborulatát kúszó, passzív törzsfeszítő, vagy négykézláb-állásban végzett törzskörzésekkel kell kezelni. A mellizmok nyújtását és a háti szakasz lazítását, mobilizálását együtt végezzük (erőegyensúly).
Mély- és felületes hátizmok erősítése.
Testnevelési játékok alkalmazása 

Korrigáló testhelyzet:
Hanyatt fekvés, karok rézsút magas tartásban, tenyér lefelé nézzen. Lábak terpeszben, talptámaszban. Statikus, nyújtó hatású gyakorlat, kitartás 30-45 másodperc. Légzés saját ritmusban. 

Kontraindikált mozgásanyag:
A kifotikus görbületet erősen fokozó gyakorlatok, tartós függések, rázkódással járó ugrások, szökdelések, fel- és mélybeugrások, tarkóállás, fejállás, kézállás, guruló átfordulások. Olyan fizikai terhelés, melynek következménye a tartás romlása. 

Gyakorlatok 

Általános mobilizáló és nyújtógyakorlatok: 

1. Kh.: térdelőtámasz, a hát domború, a fej lehajtva. Könyökhajlítással egyidejűleg a törzs és csípő előretolása, homorítás majd vissza kh.-be.(törzshullám)
2. Kh.: Mellső terpeszállás a bordásfal alsó fokán, a csípő hátratolásával. Térdhajlítással egyidejűleg törzshomorítás, majd a csípő hátratolásával egyidejűleg kinyúlik a térd.

3. Kh.: Hajlított zárt állás, karok csípőn, a fej lehajtva. Törzshullám a térd nyújtásával és homorításával kísérve.

4. Kh.: Terpeszállásban törzshajlítás előre, a kezek a talajra támaszkodnak. Térdhajlítással egyidejűleg könyökhajlítás és törzshomorítás.

5. Kh.: Törökülés háttal a bordásfalnak. Karemelés magastartásba, fogás a fej felett, és a törzs előretolása homorított helyzetig. 

Mélyhátizom - erősítő gyakorlatok: 

1. Kh. hason fekvés a bordásfal előtt elhelyezett zsámolyon, háttal a bordásfalnak; mindkét láb rögzítve a bordásfalnál, babzsák a nyakon. Törzshajlítás hátra és vissza kh.-be.
Változatok: törzshajlítások, törzsfordítások oldalra.
2. Terpeszállás, törzsdöntések.
Változatok: törzsdöntésben hajlítás, törzsfordítás balra, jobbra különböző szerek felhasználásával.
3. Kh.: hanyatt fekvés, karok a mellkason. Mellkasemelés és visszaengedés. 

Felületes hátizmokat erősítő gyakorlatok:

1. Kh.: hason felvés, oldalsó középtartás, karhúzás hátra.
2. Kh.: hanyatt fekvés, oldalsó középtartás, karleszorítás (lapockazárás) a talajra.
3. Kh.: törökülés, vállhoz tartás, tenyér előre néz. Lapockák összezárása. 

Mellkas elülső izmait nyújtó, mobilizáló gyakorlatok: 

1. Kh. hanyattfekvés háttal a bordásfal előtt elhelyezett zsámolyon, magastartás, fogás a zsámoly magasságában a bordásfalon. Csípőleengedések és emelések lassan.
2. Kh. törzsdöntés a bordásfal előtt, magastartás, fogás a bordásfalon csípőmagasságban. Törzsdöntések.
3. Kh.: szögállás, mélytartás, ujjkulcsolás a test mögött. A vállak hátrafeszítése. 

Aktív törzsfeszítő gyakorlatok: 

1. Kh.: hátsó függőállás a bordásfal előtt kissé hajlított karral. Törzsfeszítés mellkasemeléssel és karnyújtással.
2. Kh.: térdelés, sarokülés háttal a bordásfalnak, magastartás, fogás érintőmagasságban. Törzsfeszítés térdnyújtással és mellkasemeléssel.  

Scoliosis kontraktúrával 

Cél:
A gerinc mobilizálása, a zsugorodott területek oldása, a letapadt izomrészek felszedése. A deformitások kellő mértékű korrigálása: az aszimmetrikus testtartás leküzdése, a helyes tartás kialakítása. Mély hátizmok és a hasizmok erősítése, a légzés és keringés funkciójának javítása. 

Követelmény:
A gerinc kompenzált helyzetének felvétele és fenntartása. Az „izomfűzőt” két komponense (mély és felületes háti izomrétegek) együttesen támogassák.
A módszerekben az életkori sajátosságoknak megfelelő fokozatos terhelés kapjon hangsúlyos szerepet.

Tartalom: 
Az életkornak és állapotnak megfelelő nyújtó (streching) gyakorlatok, pl. magas és mély kúszások, gerinckörzések, hullámok.
Mélyhátizmok erősítése pl. hasonfekvésben végzett törzsemelések sorozatban, szabadon és rögzített lábbal. Testnevelési játékok, labdával, babzsákkal, bottal különböző testhelyzetekben. 

Kontraindikált mozgásanyag:
gerinc rázkódása, ugrások, törzscsavarások, tarkó-, fej-, kézállás, gurulóátfordulások, híd, fészek, nehéz terhek emelése, betonon történő hosszan tartó futás, hosszan tartó állás, menetelés, túrák. 

Korrigáló testhelyzet:
Jobbra konvex nagy ívű, teljes dors.scol.: hason fekvés, homloktámasz. Bal kar tarkóra tartás, jobb kar csípőre tartás. Lábak zárt helyzetben, jobbra helyezés.
Balra konvex nagy ívű teljes dors. scol.: hason fekvés, homloktámasz, jobb kar tarkóra tartás, bal kar csípőre tartás. Lábak zárt helyzetben balra helyezés.
Jobbra konvex dorsalis, balra konvex lumbalis scol.: hason fekvés, homloktámasz. Bal kar magastartásban, kisujjszélen. Jobb kar hajlítás, tenyértámasz a váll alatt. Bal láb terpesztés. Gerincrotáció esetén bal mellkas alatt párna, jobb csípőlapát alatt párna. Bal kar és jobb láb nyújtózás.
Jobbra konvex dorso-lumbalis scol.: jobb oldalt fekvés, jobb kar tarkóra tartás, bal kar mellkas előtt tenyértámaszban. Nyújtott, zárt lábak, jobb oldalon a háti és ágyéki gerinc magasságában labda vagy törölköző legyen.
Balra konvex dorso-lumbalis scol.: Hason fekvés, homloktámasz. Jobb kar magas tartásban, kisujjszélen, bal kar mélytartásban a test mellett. Lábak balra, zárt helyzetben. Jobb oldalon a bordák alatt párna vagy törölköző.
Jobbra konvex lumb. scol.: hason fekvés, kéztámasz a vállak alatt. Jobb láb terpesztése, bal lábbal nyújtózás. Statikus, nyújtó hatású gyakorlat.
Balra konvex lumbalis scol.: hason fekvés, homloktámasz. Alkartámasz a vállak alatt, bal láb terpesztése. Jobb lábbal nyújtózás lefelé. Statikus, nyújtó hatású gyakorlat. 

Gyakorlatok  

1. Kh.: alkar-térdelőtámasz, járás előre ellenkező karral és lábbal. A kar-láb váltással egyidejűleg nagy, erőteljes karkörzéssel nyúljon át a kar a másikon.
2. Kh.: térdelőtámasz, lassú járás térdelőtámaszban a kilépő végtaggal ellentétes láb hátraemelésével és kar körzésével hátra.
3. Kh.: térdelőtámasz hajlított karral, ujjak befelé, járás közben törzshajlítás balra, jobbra.
4. Kh.: térdelőülés törzsdöntéssel előre, magastartás, kéz a talajon. Törzsforgatás balra-jobbra karcsúsztatásssal oldalsó középtartásba.
5. Kh.: térdelés, oldalsó középtartás. Térdenjárás közben törzshajlítés jobbra és balra talajérintéssel.
6. Kh.: mellső állás a bordásfalnál, bal kézzel fejmagas, jobb kézzel érintőmagas fogás. Karnyújtással csípőtolás jobbra szorosan a bordásfal mellett; csípőnyújtás. Ellenkezőleg is.
7. Kh.: a bordásfallal szemben terpeszállás, törzsdöntés előre magastartással, csípőmagasfogás. Bal kar körzés előre a körzés végén átnyúlás, a jobb fölött és azonos fokon fogás. Ellenkezőleg is.
8. Kh.: terpeszülés, törzshajlítás előre, jobb bokafogás. Törzsfordítás jobb karemeléssel oldalsó középtartásba; kh., ellenkezőleg is.
9. Kh.:hason fekvés az ugrószekrényen, kéztámasz a talajon. Törzsfordítás balra karemeléssel oldalsó középtartásba. Törzsfordítás és karleengedés kh.-be, ellenkezőleg is.
10. Kh.: lovaglóülés mellső középtartással a padon. Törzshajlítás jobbra karlendítéssel oldalsó középtartásba, kh., ellenkezőleg is.
11. Kh. hátsó függés a bordásfalon, lábemelés balra, jobbra.
12. Kh.: hason fekvés, oldalsó rézsútos mélytartás, tenyér a talajon. Bal láb emelés hátra, csípőfordítással balra, bal láb leengedés a talajra a jobb mögé. Csípőfordítással hason fekvésbe bal láb emelés hátra, bal láb leengedés kh.-be. Ellenkezőleg is.
13. Kh.: hason fekvés, bal láb emelés balra, lábzárás, jobbra.
14. Kh.: térdelésben törzshajlítás előre, bot a tarkón. Térden járás közben törzsdöntés és törzshajlítás.
15. Kh.: térdelés, bot a tarkón, térdenjárás közben törzsdöntés előre botemeléssel magastartásba és botleengedés a tarkóra, enyhe törzshajlítással.
16. Kh.: hason fekvés, mellúszás utánzása.
17. Kh.: hason fekvés, oldalsó középtartás. Mellkasemeléssel törzshajlítgatás balra, jobbra, azonos oldali karhúzással hátra.
18. Labdagyakorlatok
19. Magas és mély kúszások, mászások előre-hátra
20. Gymnasticball-gyakorlatok
21. Babzsákgyakorlatok
22. Légzőgyakorlatok
23. Páros gyakorlatok
25. Játékok, játékos gyakorlatok 
26. Kh.: állás, karok magastartásban. Járás közben váltogatott karokkal nyújtózkodás.
27. Kh.: állás, karok oldalsó középtartásban, tenyér felfelé néz. Járás közben karhúzogatás hátra. Minden karhúzás után a karok feljebb emelkednek addig, amíg el nem érik a magastartás helyzetét.
28. Kh.: terpeszállás, karok vállon. Páros karkörzés a lapockák erőteljes összehúzásával.
29. Kh.: terpeszállás, karok csípőn. Vállkörzés a lapockák erőteljes összehúzásával.
30. Kh.: zsámolyon zárt ülés, karok magastartásban. Váltogatott karokkal nyújtózkodás felfelé.
31 .Kh.: terpeszállás, karok magastartásban. Lassú törzsdöntés vízszintes helyzetig, karok magastartásban.
32. Kh.. törökülés, karok a térden. A törzs kiegyenesítésével együtt a karok hajlított könyökkel vállmagasságba emelkednek (U-tartás). A lapockák erőteljesen megfeszülve közelednek egymáshoz.
33. Kh.: sarokülés, karok a tarkón, a törzs előrehajolva. Lassú törzsemelés vízszintesig, a karok egyidejű magastartásba emelése kíséretében.
34. Hasizom erősítő gyakorlatok hanyatt fekvésben szerrel és anélkül. 

Elálló lapockát erősítő gyakorlatok: 

Kh.: terpeszállás, karok oldalsó középtartásban. A karok erőteljes hátrahúzásával lassú, kisívű karkörzés.
Kh.: terpeszállás, karok tarkón. A könyök hátrahúzásával együtt a tenyerek lecsúsznak a gerincen a lapockák irányába.
Kh.: törzshajlítás előre, karok hátsó rézsútos mélytartásban. Lassú törzsemelés vízszintesig, a karok emelkednek a testtől.
Kh.: hason fekvés, karok magastartásban. A lapockák erőteljes összehúzásával lassú karkörzés a fej felett és oldalsó középtartáson keresztül vissza a magastartás helyzetéig.
Kh.: hason fekvés, karok magastartásban. Lassú törzsemelés közben a karok hátsó rézsútos mélytartás helyzetébe ereszkednek.

 Lábboltozat süllyedés (lúdtalp)

 Mivel idősebb korban szinte mindenki lábfájásról panaszkodik, a gyógytestnevelés anyagába lábtornát építek be. 

Cél:
A zsugorodás mobilizálása, a láb tartószerkezetének erősítése szakaszos terheléssel. Lábközépcsontok mozgékonysága. 

Követelmény:
Célzott, sorozatban végzett gyakorlatokkal a merev lúdtalpi fázis elkerülése. Akadályok leküzdése járásban, esetleg négykézláb mászásban.
A módszerekben az életkornak megfelelően fokozatos terhelés kapjon hangsúlyos szerepet. 

Tartalom:
A speciális terhelésnél a hosszanti és harántboltozat kerül előtérbe. Az elváltozás a láb teherviselő képessége és a megterhelés közötti aránytalanság következménye. A feladat a lábszárizmok erősítése és a talpi és lábközépcsonti ízületek mozgékonysága is fontos szerepet játszik, pl. lábfej körzések, hajlítás, feszítés, lábujjakkal való fogás. A lábizomzat és szalagok zsugorodásánál mobilizálás és nyújtó gyakorlatok.  

Kontraindikált mozgásanyag:
Terhek emelése, hosszantartó állás, gyaloglás. A talp és boka ízületi szalagjait túlnyújtó gyakorlatok. 

A láb elváltozásának megelőzését szolgáló gyakorlatok

  • Bemelegítő, lazító, nyújtó gyakorlatok
  • Szer nélküli egyszerű erősítő gyakorlatok
  • Szer nélküli összetett erősítő gyakorlatok
  • Szerrel végrehajtott gyakorlatok

 Lábtornához felhasználható eszközök: tornabot, tüsi labda, nagy labda, szalagok, papír zsebkendő, ceruza, papír, ugrálókötél.
A gyakorlatok céljai és feladatai részt vállalnak az egészség megőrzésében és megszilárdításában. A gazdag gyakorlatanyag sokoldalúan foglalkoztat, jelentősen befolyást gyakorol a mozgatószervekre, az izomrendszer működésének alapját képező támasztórendszerre. Hatása kiterjed a zsugorodott izmok megnyújtására, az ízületek mozgáshatárának növelésére, a testtartás javítására és közvetetten a mozgási képességek – erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség – fokozására, az egyensúlyérzékelés fejlesztésére, a ritmusérzék fokozására, az önálló, pontos munkavégzésre. Hatására az izomzat fokozatosan megerősödik, működése összerendezetté válik. Ezzel egyidejűleg nő az ízületek ereje és mozgékonysága, s hatást gyakorol a belső szervek működésére is.
A láb elváltozásainál nemcsak a talp izmait kell erősíteni (a megnyúlt izmok) és nyújtani (a megrövidültek), hanem foglalkoztatni kell a lábszár és a comb izomzatát is, hiszen ezek állapota is befolyásolja a talp szerkezetét, a csontok helyzetét, az izmok lefutását.
 

 

 

 

 

Báthori Anna Zsuzsanna – Pesáné Nagy Katalin: Lábterápia, Flaccus kiadó, Budapest, 2004.
Donáthné Forgács Boglárka: Gerincbetegségek gyógytestnevelése iskoláskorban, Budapest, 2004.

Érdi-Krausz Zsuzsa: Mindenki gyógytestnevelése – Fővárosi Pedagógiai Intézet Okker Oktatási Iroda, Budapest, 1995.

Gárdos Magda – Dr.Mónus András: Gyógytestnevelés, Sport, Budapest, 1976

Kisfalvi Zsuzsanna: Gyógytestnevelés helyi tanterve, OKI96 KISTESI-10,
http://www.oki.hu
Nemzeti Alaptanterv: Testnevelés és Sport, 130/1995(X.26)Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról (http://www.om.hu)

Somogyiné Kuti Ilona: Gyógyúszás Flaccus, 1998.

Felhasznált irodalom:  
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.