Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Stéber Andrea: A Lenti Kistérségben élő időskorúak művelődési szokásai és lehetőségei

2012.06.04





Bevezetés

Dolgozatomban a Lenti Kistérség időskorú lakóinak művelődési és kultúrafogyasztási szokásait vizsgálom. Az indok, amiért ezt a témát választottam, egyfelől, hogy én magam is zalai vagyok, másfelől hogy az andragógia alapképzésben a művelődésszervező szakirányt választottam, szakdolgozatomat a Lenti kistérség közművelődési tevékenységéről és kulturális lehetőségeiről írtam. A kistérség egyetlen városában, egyben központjában, Lentiben nőttem fel és a mai napig hazajárok oda. A jelen, több szempontból is válságosnak mondható helyzetünk általában sem kedvez a kultúrának. A leginkább szabadidővel rendelkező társadalmi réteg az időskorúaké, így ők tekinthetőek az egyik legrelevánsabb célcsoportnak a művelődésszervezői munka terén, mégsem szentelnek külön figyelmet a célcsoportnak.
Dolgozatomban szeretnék valós képet adni e helyi társadalom időseinek művelődési szokásairól és lehetőségeiről.
 


Közművelődési intézmények a kistérségben

A közművelődésben központi szerepet betöltő intézmények a városi könyvtár és a művelődési központ Lentiben találhatóak, alapvetően feladatuk a város igényeinek kiszolgálása, de emellett végeznek kistérségi szintre kiterjedő feladatokat is.

A Városi Művelődési Központ

Lentiben 1954-ben kezdte meg működését az első Kultúrház, amely 1968-ban kapta meg a művelődési központ besorolást. 2007. május 1-jével önálló szervezeti egységként működik a Városi Művelődési Központ. A művelődési központ tevékenységével meghatározó szerepet tölt beLenti város életében. Próbál alkalmazkodni közvetlen környezete művelődési igényeihez, elvárásaihoz. Műsorstruktúrájában a már meglévő hagyományokra építő és a folyamatosan fellépő új igényekhez alkalmazkodó, a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő programok és formák jelennek meg:
a korosztályi művelődést szolgáló rendezvények, programok, (gyermek, ifjúsági, felnőtt műsorok, játszóházak, vetélkedők),
a szórakozási alkalmak (zenés-táncos estek, könnyűzenei koncertek, népünnepélyek, fesztiválok, regionális, nemzetközi komplex rendezvények),
a magasabb művészeteket közvetítő előadások, kiállítások,
a más szervezetek rendezvényeinek befogadása, kiszolgálása (állami ünnepek, évfordulók méltó megünneplése, "színházbuszos" színházlátogatás stb., termek, helyiségek technikai eszközök bérbeadása).
Az intézmény a közösségfejlesztés területén is kiemelkedő szerepet vállal, támogatja és segíti a civil szervezetek, valamint az amatőr művészeti csoportok munkáját.

A Városi Könyvtár Lenti

A Városi Könyvtár Lenti jogelődje 1953-ban kezdte el működését, azóta Lenti településen folyamatosan elérhető a könyvtári szolgáltatás. A könyvtár jelenlegi helyére 1968-ban került a művelődési központtal egy időben.  Az intézmény városkörnyéki, és kistérségi feladatokat is ellátó általános gyűjtőkörű, nyilvános könyvtár. A könyvtár tevékenysége már nem csak az állománygyűjtésre, gyarapításra és helytörténeti gyűjtemény ápolására korlátozódik, hanem fontos szerepet vállal Lenti város közösségi életében. Együtt működik az oktatási intézményekkel, a művelődési központtal, a civil szervezetekkel és rengeteg egyéni ötletet valósít meg programok és rendezvények formájában.

Szolgáltatásaival, infrastruktúrájával támogatja az egyéni és önállóan folytatott  tanulmányokat, az iskolarendszerű oktatás minden szintjét, a permanens művelődésnevelés valamennyi folyamatát.
Erősíti a könyvtár non-formális és informális képzési szerepét. Felhasználóképzéssel segíti az információk felkutatását, hasznosítását és szervezését, az élethosszig tartó tanulást, a digitális írástudás terjedését, mindezzel hozzájárulva az életminőség javulásához. Tevékenységét a kistérségre a mozgókönyvtári ellátás működtetésével terjesztette ki. A Lenti Kistérség Többcélú Társulása 2007-ben vállalta fel a mozgókönyvtári ellátás feladatkörét, amely évente változó összegű, 1 millió forintot is meghaladó állami normatív támogatás igénylését teszi lehetővé településenként.  2008-ban 50 község igényelte a mozgókönyvtári szolgáltatást, amely azt jelenti, hogy a kistérség összes településén biztosított a könyvtári alapszolgáltatás.
Zala megyében egyedül a lenti kistérség területén valósult meg a települések mindegyikére kiterjedő ellátás.

A Lenti Kistérség művelődési szokásainak bemutatása

Szociológia szempontból is nagyon fontos, hogy az egyének mivel töltik szabadidejüket, hiszen ez meghatározza életmódjukat is. Különösen fontos ez az időskorú, nyugdíjas lakosság esetében, hiszen a mindennapjaik java részét a szabadidő tölti ki. 
A kistérségben élő időskorúak művelődési szokásainak és igényeinek felméréséhez kérdőíves módszert választottam. A mintavétel nagysága 73 fő 60 év feletti volt.  Az összes településről vettem fel mintát.
A  válaszadók nemenkénti eloszlása 31fő férfi és 42 fő nő.
Az átlagéletkoruk 68,95 év. Iskolai végzettség szempontjából legmagasabb az aránya a szakközépiskolai, szakiskolai végzettségnek, 38,4 % , 20,5% nem jutott el a középiskoláig, 19,2 % gimnáziumot végzett, 11% szerzett főiskolai diplomát, 9,6% nem fejezte be  szakképzést, míg legkisebb arányban az egyetemet végzettek vannak, 1,3%. A kérdőívemben az egy hónapra eső jövedelemre vonatkozó kérdést is tettem fel, erre 35 fő válaszolt az ő átlag jövedelmük 77595 Ft, de úgy gondolom ez a kép egyáltalán nem reális, hiszen többnyire az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők nem adták meg jövedelmüket.


A szabadidős tevékenységekre vonatkozó kérdésre adott válaszokat a következőkben mutatom be.. A válaszadók több válaszlehetőséget is megjelölhettek. A legnépszerűbb szabadidős tevékenységnek televíziózás (33,1%), a kertészkedés (24,3%), a rádiózás (22,7%) bizonyult.. Legritkábban kiállításra járással töltik szabadidejüket (0,6%).

A kistérség egyetlen művelődési központja Lentiben található, de minden településen biztosít az önkormányzat közösségi színteret, sok esetben ez egyezik a mozgókönyvtári ellátóponttal. A megkérdezett idősek 11%-a hetente, 16, 4%-a havonta 1-2 alkalommal keresi fel a közösségi színteret.  17,8-uk negyedévente , 12,3 %-uk félévente, 28,8 % ennél is ritkábban, míg 13,7 % egyáltalán nem jár ilyen helyre.

45,5 % utoljára bál, mulatság (Falunap, Idősek napja) miatt ment a művelődési házba, 18,2 % műsoros estre. Legritkábban internetezés, kártyázás miatt tértek be a közösségi házba.
Ahhoz, hogy valóban olyan programstruktúrát tudjanak kínálni az idősebb korosztálynak is, amelyre érdeklődés van, meg kell ismerni a helyi igényeket.

A kistérségben élő idősek érdeklődése igen szerteágazó, 23, 1% szeretne szórakoztató műsorokon részt venni,  20,2 % szeretne beszélgetést ismert emberekkel és ugyanennyien a legszívesebben színházi előadásra mennének. 16,3% ismeretterjesztő előadásra lenne kíváncsi, legkevesebben pedig író-olvasó találkozóra, kiállításra és koncertre látogatnának. Előzőek magyarázata lehet, hogy a települések alacsony költségvetése és az ott élő nyugdíjasok alacsony jövedelme miatt ritkán vagy egyáltalán nem jutnak el szórakoztató rendezvényre az évenkénti Falunap kivételével. Az író-olvasó találkozó és a kiállítás valószínűleg azért is kaphatott kevés szavazatot, mert a közművelődési  intézmények programkínálatában ezek szerepelnek a leggyakrabban.

A szociokulturális animáció fontos pillérei a különböző kulturális, művészeti és civil egyesületek munkája. A Lenti kistérségben élő megkérdezett nyugdíjasok 94,6%-a nem tagja sem amatőr művészeti csoportnak, sem egyesületnek. A fennmaradó 5,4 %, aki aktív az egyéb kategóriában a különböző hagyományőrző egyesületeket  jelölte meg . Ennek ellenére azért megkérdeztem, egyáltalán szívesen járnának-e klubfoglalkozásra, szakköre. Az előzőekben látott adatokhoz képest meglepőek a válaszok.
30,6% kipróbálná, 20,8 % alkalmanként járna, csupán 1,8% járna rendszeresen, 47,2% nem  szeretné ily módon tölteni szabadidejét. Legnagyobb mértékű érdeklődés az egészség és  életmód klubra , a hagyományőrző és a sütő-főző szakkörre lenne.
Mivel leginkább kistelepülések lakosairól beszélünk, sok esetben elképzelhetetlen lenne, hogy összejöjjön annyi nyugdíjas érdeklődő, hogy egy-egy szakkört, klubot érdemes legyen elindítani, ezért érdemes lenne a szomszédos településeknek összefogni és együttszervezni különböző foglalkozásokat, egyesületeket. A települések maximum 10-15 km-es körzetben vannak egymástól mikrotérségi szinten, így az utaztatást is meg lehetne oldani például  falubusszal.
A nyugdíjasok 28,8 %-a szívesen venne részt más település programján, ha az utazás megoldott lenne számára, 27,4 %-uk pedig elgondolkodna rajta, így optimális esetben több mint a megkérdezettek felének tudnának a települések összefogással szabadidős elfoglaltságot nyújtani.

Bizonyára sokan vannak azok, akik a művelődésnek, a szabadidő eltöltésnek az otthon űzhető formáit részesítik előnyben akár kényelmi, akár egészségi vagy anyagi szempontok miatt.
Az egyik ilyen legjellemzőbb tevékenység az idősek korában a televíziózás. A megkérdezettek 95,9%  naponta néz televíziót, 1,5% ritkábban, 2,6 % soha nem kapcsolja be a tévéképernyőt.
Leggyakrabban híradót, ismeretterjesztőműsort, filmet és sorozatot néznek, talk show-t, kvíz műsort és valóság show-t nagyon ritkán. Kedvelt csatornáik a két nagy kereskedelmi csatorna és a közszolgálatiak.
Az idősek körében még mai is népszerű a rádióhallgatás, 39,7 %-uk rendszeresen, 24,7 %-uk gyakran állítja a rádiókészüléket valamely frekvenciára. A lenti kistérség nyugdíjasai között legnépszerűbb rádióadó a Muravidéki Magyar Rádió, amelyben gyakran kapnak helyet a közéleti beszélgetős és a kívánságműsorok egyaránt. A Magyar Rádió 1-es állomása következik a sorban. Legkevésbé hallgatják a kereskedelmi és a regionális rádiók adását.
A televízió és a rádió után nem maradhat ki a sorból az olvasás sem. A nyugdíjasok 84,9%-a naponta olvas újságot, 11%-uk heti több alkalommal, láthatjuk, hogy elenyésző mértékű az ennél is ritkábban vagy az egyáltalán nem olvasók aránya. A válaszadók által legolvasottabb újságok a Zalai Hírlap (megyei napilap), a Lenti és Vidéke (Lenti közéleti havilapja), Story magazin (bulvár magazin) és a női magazinok.
A kistérségben élők olvasnivalóhoz való hozzáférését megkönnyíti a mozgókönyvtári ellátás, hiszen még a legkisebb települések szolgáltató helyeire is rendszeresen járnak a helyi igényekhez igazodóan periodikák. Az itt élő idősek 20,5 %-a rendszeresen, 27,4 %-uk alkalmanként jár könyvtárba, ahol nem csak könyvekhez, hanem a legfrissebb újságokhoz, magazinokhoz is hozzáférhet. Ezeken a szolgáltatópontokon van lehetőség internetezésre, sajnos kistérségi szinten nem teljes a lefedettség e téren, többek között a földrajzi helyzetnek köszönhetően.
A könyvtárba járók 34,2 %-a könyvet kölcsönözni, 20,3 %-a újságot olvasni, 21, 5 %-uk beszélgetni jár oda, utóbbi adatból látható, hogy ezek a szolgáltatóegységek valóban közösségi térként funkcionálnak az idősek számára is.
Az előzőekben említettem, hogy itt biztosított az internethozzáférés, ahogy ezáltal a számítógép használat is, amit az idős korosztály is kihasznál.
A megkérdezett nyugdíjasok 18.3 %-a szokott internetezni, 7 % mindennap, szintén ennyien hetente több alkalommal, 4,3 % ennél ritkábban szörfözik a világhálón. Az ő számukra szintén fontos, hogy a településeken legyen ingyenes internetpont, hiszen 25 %-uk csak a könyvtárból internetezik, mert ott fér hozzá és még segítséget is kap.

Összegzés
A Lenti kistérségben élő időskorúak nem kapnak kitüntetett figyelmet a kulturális és civil élet során. Számukra ugyanolyan lehetőségek adottak mint az itt élő aktív korúaknak. Természetesen az idősebb korosztályt hátráltatja a gyengülő egészségi állapot, az anyagi feltételek az aktív kulturális életben. Ehhez igazodva  alakítják maguknak a szabadidős, művelődési szokásaikat. Lentiben több mint egy évvel ezelőtt alakult, egy  Nyugdíjas Klub, amely 30 fő állandó taggal működik, hozzájuk bárki csatlakozhat, a falvakban működő hagyományőrző vagy népdalcsoportok is tárt karokkal várják a tevékenykedni vágyó nyugdíjasokat, mindez rajtuk múlik.
Egy biztos állandó problémának tűnik, hogy a kistérségben a közművelődési, kultúraközvetítő intézményeknek egyenlőtlen a települések közötti eloszlása, hiszen a kistérségen belül 47 helyen csak közösségi színtér található, amelyeknek infrastrukturális feltételei is nagyon eltérőek.
A programkínálat sem egyforma a települések között, hiszen az önkormányzatok nem egyenlő arányban fordítanak ilyen jellegű kiadásokra, ezért a rendezvények minőségi és mennyiségi különbségei tovább növelik az egyenlőtlenséget a települések között. A kisebb településeken átlagosan olcsóbb és alacsonyabb színvonalú előadások vannak, ha egyáltalán áldoz rá az önkormányzat és nem merül ki az éves keret egy falunap megrendezésében.
Így a nyugdíjasok kénytelenek az adott lehetőségekkel élni, mivel kevésbé mobilisak, mint az aktív korúak,  és az életkor előrehaladtával együtt szociális és egészségi helyzetük is helyzetük változik.
A kistérségben akkor lenne kulturális esélyegyenlőség idő és idős között, illetve idős és aktív korú között, ha mindenki ugyanakkora (és ugyanolyan minőségű) kulturális választékhoz jutna hozzá, ugyanolyan feltételek mellett. Ha mindenkinek ugyanolyan esélyei lennének képességei kibontakoztatására, és elegendő pénze lenne a kultúrára. Valójában a kultúrához való hozzáférés az élet minőségét hívatott javítani. Ez egyelőre csak vízió, viszont a vizsgálatom legfőbb „eredménye”, következtetése – legalábbis számomra - az, hogy éppenséggel lehetne javítani a kistérségben a kulturális, művelődési lehetőségeken, ami az időseknek is kedvezne.

Bibliográfia

Antalóczy Tímea - Füstös László - Hankiss Elemér: Mire jó a kultúra? MTA 2010
Antalóczy Tímea, Füstös László, Hankiss Elemér: (Vész)jelzések a kultúráról MTA 2009
Beke Pál: Mindnyájuk művelődési otthona
Eszenyi Miklós, Utry Attila: A kulturális menedzser tankönyve 2. Miskolc, Temi Rónai Művelődési Központ, 2002
Dr. Koncz Gábor: “…MÉLYSÉGES MÉLY A NEMRÉG…” Vázlat a kultúra fogalmáról 69-68.o. www.mmi.hu/szin/szin9_3/9_3_tanulmany_koncz.rtf
Harangi László, Pordány Sarolta (szerk.): Felnőttképzés a közművelődésben, MMI Budapest 2000
Hunyadi Zsuzsa: Találkozás a kultúrával I. rész,. Magyar Művelődési intézet, MTA Szociológiai Kutató Intézet 2004
Hunyadi Zsuzsa: kulturálódási és szabadidő eltöltési szokások, életmód csoportok, Magyar Művelődési Intézet 2005.

Kistérségi helyzetkép http://www.vati.hu/static/kisterinfo/5002_lenti.pdf
Kormos Sándor: Közművelődési intézmények és szervezetek Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002
Lenti Kistérség Többcélú Társulás hatályos társulási megállapodása http://www.lktt.hu/tartalom/dokumentumok/tarsulasi/Hatalyos%20tarsulasi%20megallapodas%202009%2002%2015.pdf
Magyarország Megyei Kézikönyvei 19. kötet, Zala Megye Kézikönyve I. kötet, 1998, Ceba Kiadó, Hatvan
Sári Mihály: A kultúra intézményrendszereinek történeti-funkcionális változásai PTE FEEFI Pécs 2004 106.o.
Vitányi Iván:A magyar kultúra esélyei Bp, 2006 MTA társadalomkutató Központ
Vitányi Iván: A magyar társadalom kulturális állapota, Maecénás Bp, 1997
1997. évi CXL törvény 1. sz. melléklet s, bekezdés
Közművelődési Stratégia OKM Közművelődési Főosztály 2007 http://www.erikanet.hu/oldal.php?func=1&menupont_id=6549&objektum_tipus_id=61&objektum_id=358634


Egyéb forrás

Művelődési Központ Lenti Alapító okirata
Művelődési Központ Lenti Szervezeti és Működési Szabályzata
Művelődési Központ Lenti Küldetésnyilatkozata
Művelődési Központ Lenti közművelődési statisztikai jelentése 2009.
Városi Könyvtár Lenti Alapító okirata
Városi Könyvtár Lenti Szervezeti és Működési Szabályzata
Városi Könyvtár Lenti Küldetésnyilatkozata
Városi Könyvtár Lenti éves beszámolója 2009






























 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.