Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pribelszki Pálné: ALADIN csodalámpája – Ambient Lighting Assistance for an Ageing Population

2012.05.28

A gerontológia fogalma, szakágai

            Az öregedéssel, az öregkor problematikájával a gerontológia tudománya foglalkozik. Vizsgálja az életfolyamatok időben előrehaladó változásait, megfogalmazza az öregedés és az öregkor jellemző törvényszerűségeit. Az embert élettani, lélektani, társadalmi és ökológiai rendszerében szemléli. A gerontológia gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza, de a XX. században fejlődött ki több tudomány együttműködésével. A gerontológia szakágai:

-          kísérleti gerontológia – az öregedéssel járó biológiai elváltozásokat kutatja

-          klinikai gerontológia – az öregedés és a betegség közötti kapcsolatokat vizsgálja, keresi a megfelelő gyógyítási módszereket, kidolgozza az ápolás, gondozás és rehabilitáció módszereit

-          szociálgerontológia – az öregek és az őket körülvevő társadalmi környezet összefüggéseit vizsgálja

-          gerohigiéne – az ártalmas környezeti hatásoktól óvja az öreg szervezete[1]

 

Nemzetközi Idősügyi Cselekvési Terv, Idősügyi Nemzeti Stratégia[2]

Az iparilag fejlett országokban az orvostudomány fejlődésének eredményeképpen a lakosság nagy része megéri az öregkort, így az idős emberek száma folyamatosan növekszik. Ezzel egyidejűleg a születések száma csökken, ami a népesség öregedésével járó társadalmi, demográfiai problémákat eredményezi. A születéskor várható élettartam meghosszabbodása nem csak sikert, hanem kihívást is jelent. Hosszú távon kell gondoskodni arról, hogy az idős emberek minél tovább aktív résztvevői legyenek a társadalomnak. A világ országai 2002-ben Madridban elfogadták a Nemzetközi Idősügyi Cselekvési Tervet, melynek alapelveként többek között meghatározták az idős emberek társadalmi integrációját, aktivitásuk megőrzésének támogatását, és a megfelelő gondoskodás biztosítását.

Ezzel összefüggésben Magyarországon is kidolgozták az Idősügyi Nemzeti Stratégiát, melynek hosszú távú célkitűzéseit két ütemterv szerint 2034-ig fogalmazták meg. A Stratégia kapcsolódik a nemzetközi időspolitikákhoz, amelyek a figyelmet az emberi élet kiteljesedésére fordítják és az öregkort nem szűkítik le kizárólag szociális és egészségügyi vonatkozásokra. 

Egyszemélyes háztartások

A demográfiai változásokat tekintve Magyarországon is szembetűnő, hogy a népesség fogyásával párhuzamosan az idős emberek száma jelentősen növekszik és egyre több az olyan háztartás, ahol az idős emberek egyedül élnek. A háztartások összetételének és a családok struktúrájának változásai ellenére működnek a családokban a segítő kapcsolatok, de ez egyre nagyobb problémát okoz a középső generációnak. Nekik egyrészt a gyermekeikkel szembeni kötelezettségeik mellett feladataik közé tartozik az idősebbekkel való törődés, másrészt a munkahelyük megtartása is fontos számukra. A kapcsolat fenntartását, betegség esetén az ápolást-gondozást megnehezíti az a tény, hogy egyre kevesebben élnek az idős szülők közelében. Pedig a családi kapcsolatok fenntartása és működőképessége fontos szerepet játszik a mentális állapot javításában, a családon belüli segítség elérhetősége növeli az idős emberek biztonságérzetét. 

Aktív idősödés

Az aktív idősödés eszménye Nyugat-Európában és Amerikában elfogadottabb, Magyarországon csak a munkavégzési, foglalkoztatási aktivitást értjük ezalatt, az időskori aktivitást csak néhány szakember tartja fontosnak. Sikeres idősödésről akkor beszélhetünk, ha az egyén a fizikai és szellemi képességeit az élet minden területén és minél tovább megőrzi, és társas, társadalmi kapcsolatait is megtartja. Az egészség szempontjából fontos a szervezet egyensúlyának, adaptációs készségének, a „jól-létnek” megőrzése. Ezért a harmadik életszakaszra úgy kell tekinteni, amelyek új lehetőségeket, kiteljesedett önmegvalósítást hozhatnak az idős emberek számára.

A Stratégia célja az élet teljességét támogató rendszerek kialakítása. Olyan magas színvonalú humánszolgáltató és védelmi rendszer kialakítása, amely mindenki számára egyenlő eséllyel hozzáférhető, és az egyéni igényeket is figyelembe véve képes a szükségleteket kielégíteni az öngondoskodás lehetőségének széles választékával annak érdekében, hogy az idős emberek teljes jogú állampolgárként élhessenek életük végéig.   

Fejlesztendő területek

Fejleszteni kell mindazokat a feltételeket, amelyek az idős emberek számára a természeti és társadalmi környezettel történő harmóniában élést segítik, az életmód kialakításáért történő tudatosságot és felelősségvállalást, valamint az egészséges környezet kialakítását és védelmét szolgálják a lakóhelyen, illetve annak közvetlen környezetében. Nagyon fontos az akadálymentes települési környezeti feltételek javítása, ezek hozzáigazítása az idős emberek szükségleteihez. Az érintett korosztálynál a lakások átalakítását úgy kell támogatni, hogy az idős emberek biztonságban és gondozhatóan maradjanak saját környezetükben, a meglévő lakás-akadálymentesítési támogatások és az idősbarát lakásprogram szélesebb körű biztosításával.[3]

 

ALADIN csodalámpája (Ambient Lighting Assistance for an Ageing Population) EU projekt egy idősek számára kifejlesztendő intelligens beltéri világítórendszer pszichológiai és pszichofiziológiai megalapozásáról (2007-2009)

 

izso_lajos.jpgAz idős emberek otthoni életét megkönnyítő, életminőségét javító eszköz fejlesztésén dolgozott Dr. Izsó Lajos a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszékének vezetője kollégáival együtt egy Európai Unió által finanszírozott kutatás keretében. Többszáz-millió éves evolúciós fejlődés eredményének ötletét használták fel, bizonyos alkalmasan választott fény aktiválja, annak hiánya pedig relaxálja a szervezetet.

A kutatás során egy intelligens, adaptív beltéri világítás-rendszer kifejlesztésén dolgoztak a tanszék munkatársai, amely érzékeli a felhasználók fiziológiai jeleit, és ahhoz megfelelően igazítja a világítást, hogy támogassa őket mindennapi tevékenységeikben.  

szimulalt_lakoszoba.jpg

A laboratóriumi vizsgálatokban – melyekben kísérleti személyekként idős emberek közreműködését is igénybe vették – meghatározták, hogy a rendszer a szervezet milyen jelzéseit figyelje.

 

A kísérleti személyeknek 14 különféle tevékenységet kellett végezni (pl. olvasás, TV nézés, NVT (Number Verification Task) feladat, relaxálás stb.) és 3 különböző erősségű (normál, relaxáló, erős) világítást alkalmaztak az idős emberek tevékenységeihez. kiserleti_szemely1.jpgKétféle érzékelőt helyeztek el a testen, az egyiket a mellkason – amely bizonyos szívjeleket figyel – a másikat a kevesebbet használt kéz két ujján, az egyszerűbb használhatóság kedvéért egy speciális kesztyűbe építve. Ez utóbbi a bőrön az elektromos vezetőképességet méri, amely a szív kiválasztott mutatóival együtt arról tanúskodik, hogy milyen éberségi fokozatban van a szervezet.

 

A kutatás nem csak laboratóriumi környezetben zajlott, hanem a vállalkozó kedvű kísérleti személyek közül 12 idős ember az otthonában is tesztelhette három hónapon keresztül az intelligens, adaptív rendszert.  A jeleket egy számítógép dolgozta fel, majd ezekhez igazította a lakás megvilágítását: vagyis a fényerősséget, a színhőmérsékletet és színkontrasztot is. A rendszer használóinak lehetőségük volt arra, hogy változtassanak a beállításokon, így természetesen nem akkor kellett aludniuk, amikor a számítógép úgy akarta. A lakás teljes világítását szabályozó és tanulásra, vagyis a használó szokásainak és fiziológiai reakcióinak figyelembe vételére képes rendszer vezérlőegységét egyébként egy televízió funkcióval is rendelkező készülékbe építették be és a távkapcsoló segítségével lehetett vezérelni. A televízió ugyanis már egy jól ismert és megszokott eszköz, aminek révén az idős felhasználók könnyebben fogadják el a rendszer egyéb szolgáltatásait is. A használat során kiderült, hogy milyen változtatásokra van szükség, a felmerült hiányosságokat, hibákat kijavították, majd ezt követően egy osztrák cég vezette be a piacra a találmányt.

A fejlesztésnek köszönhetően sokat javulhat az idős emberek életminősége, hiszen a lakás „alkalmazkodik” hozzájuk: éber állapotban javulhat a fizikai és szellemi állapotuk, éjszaka pedig megszűnhetnek az időskorban sajnálatosan elterjedt alvászavarok. Csökkenhet ugyanakkor akár az általuk bevett nyugtató- és altatószerek, illetve az esetleges serkentőszerek (kávéfogyasztás) mennyisége is. A cél, hogy az idősek életminőségük megtartása mellett minél tovább az otthonukban maradhassak, ne kelljen idősotthonba költözniük.[4]

2008-ban rendezték meg Budapesten az „EVITA[5] Infokommunikáció az életvitel szolgálatában” nevű szakkiállítást és vásárt, ahol az Aladin rendszert is bemutatták.


A projekt befejezését követően több hasonló jellegű kutatás is elkezdődött (pl. Care – Biztonságos otthonok idős embereknek http://care-aal.eu/hu ), hiszen az idősödő társadalom miatt ez a téma egyre jobban előtérbe kerül. Egy további példa az irodai kialakításokra vonatkozó fejlesztések kérdése, mivel az idősödő munkavállalók foglalkoztatása a cégeket is új kihívások elé állítja. A cél az, hogy az idős emberek minél tovább dolgozzanak, tudásukat egyre hosszabb ideig vegyék igénybe a munkáltatók. Tehát első lépésben az irodai, vállalati alkalmazásokban lesz kézzel fogható haszna ezeknek a kutatásoknak, ezt követően kerül majd sor az otthonokban való hasznosításra is.

(Az Aladin projekt honlapja: https://etc.fhv.at/ambientlighting/index.php?article_id=10 )


Felhasznált irodalom:

Dr. Villányi Piroska: Szociálgerontológia (Szociális szervezők számára), Szociális Munka Alapítvány Budapest, 1994

http://www.informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/geriatrics/?article_id=42306

Letöltés ideje: 2012. április 25.

Idősügyi Nemzeti Stratégia:  http://www.parlament.hu/irom38/10500/10500.pdf Letöltés: 2012. május 13.

Laufer L. Intelligens lámpák időseknek: Aladin (short article). INDEX (©1999-2008 Index.hu Rt), 2008.március 27., csütörtök http://index.hu/tudomany/biotech/light900/

Izsó L. ALADIN and the special importance of ergonomics in assistive applications (invited talk).

eVITA 2008. „Infocommunication in the service of everyday life” Conference and Exhibition, Section „Best practice in AAL”, Budapest 2008. April 3-5.

http://www.ivsz.hu/engine.aspx?page=evita_program_en

A projekt nyilvános honlapja: http://www.ambient-lighting.eu/

 

[1] Dr. Villányi Piroska: Szociálgerontológia (Szociális szervezők számára), Szociális Munka Alapítvány Budapest, 1994

[2]Idősügyi Nemzeti Stratégia:  http://www.parlament.hu/irom38/10500/10500.pdf Letöltés: 2012. május 13.

 

[3] Idősügyi Nemzeti Stratégia:  http://www.parlament.hu/irom38/10500/10500.pdf Letöltés: 2012. május 13.

[4] Dr. Izsó Lajos kutatási anyagai és a National Geographicnak adott interjú