Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kukely Katalin: Kultúraközvetítés, oktatás, művelődés Egerben, az időskorúak körében

2011.05.07

Kultúraközvetítés, oktatás, művelődés Egerben, az időskorúak körében

Modern tudománynak tekinthetjük, hiszen a 20. században alakult ki. Maga a tudomány különböző tudományok ismeretanyagát integrálja és összegzi, melyek segítségével megismeri az idősödéssel járó változásokat, feltárja okait és feltárja az öregedéssel járó folyamatok lassításának feladatait.

A gerontológia szó, görög eredetű, az alábbi szavakból alakult ki:

geron=öreg

gerontes=öregember

logos=tudomány, tan

gerontológia=idősekkel foglalkozó tudomány, tan

A gerontológia helye a neveléstudományban:

Antropológia: pedagógia (gyermeknevelés) + andragógia (felnőttnevelés) + gerontagógia (idős-, szépkorúnevelés)

Miért is fontos számunkra -andragógusok számára- és hogyan is kapcsolódik szakmánkhoz az idősekkel foglalkozó tudomány?

Az andragógia tudományának középpontjában az élethosszig tartó tanulás áll, az időskor pedig az emberi élet egyik korszaka. Időskorban is előtérbe kerülhet a tanulás, a szabadidő színvonalas eltöltése. Ebben a korban azonban inkább a kultúraközvetítés, és a művelődésszervezés az ami hozzájárul az idősödéssel járó folyamatok lassításához.

Az andragógia, és gerontológia kapcsolódásának bizonyítékául a következő szavak is szolgálhatnak:

gerontoandragógia: a felnőttkor kései szakaszának tudományterülete

geroedukáció: idősképzés, idősoktatás, olyan idős programok, ahol a képzés áll a központban

A tudomány létrejöttének és létezésének fontosságát az alábbi okokkal magyarázhatjuk:

1.      személyes ok: Mindenki közelében, környezetében élnek idős emberek. A gerontológia segítségével könnyebb megismerni, elfogadni az idős generációt. Még nyomósabb indok azonban, hogy egyszer mindenki elér ebbe a korba,  így a megszerzett tudás és információ  birtokában tudatosan készülhetünk rá.

2.      társadalmi vonatkozású, demográfiai okok:  Széles körben ismert tény, hogy napjaink népessége egyre inkább elöregszik, ennek hatására a fiatalok és idősek aránya torzul (szociális és egészségügyi ellátórendszer nagy kihívása)

3.      szakmai okok: Művelődésszervezőként, kultúraközvetítőként törvényszerűen kapcsolatba kerülünk ezzel a korosztállyal, hiszen megvannak a szakma feladatai velük kapcsolatban. A képzőintézmények rengeteget tehetnek a társadalmi feszültségek csökkentéséért és azért, hogy az idős korosztály tevékenyebben, harmónikusabban és emberibben élje utolsó éveit.

A téma legnagyobb problémája azonban, hogy jelenleg a gerontológia nem kötelező tantárgy, sem az orvosi egyetemen, sem más felsőfokú intézményben. Szervezett főiskolai, egyetemi geroedukációs program napjainkban nem létezik. Ennek legfőbb oka, hogy nincsenek olyan hozzáértő szakemberek, oktatók akik taníthatják.

Hidy Pálné –az egri Eszterházy Károly Főiskola oktatója-  volt az országban az első aki beleépítette ezeket az ismereteket a tananyagba, először csak az andragógia tantárgy keretei között. Körülbelül 35 évvel ezelőtt a ’80-as években. Véleménye szerint kezdeményezésének nem kifejezetten szakmai oka volt, inkább a családi háttér, és körülmények voltak rá nagy hatással, szakszerű ismereteket szeretett volna szerezni szülei gondozásához. A tárgy alapkoncepciója szerint az elméleti háttér anyagot gyakorlati tevékenységekkel (életút elemzések, intézmény látogatások, programok szervezése) kötötte össze. A tantárgy elsődleges célja volt, hogy a fiatalok közelségbe kerüljenek az idős emberekkel, ezáltal a két generáció levetkőzze az egymás iránt táplált negatív előítéleteket. A pozitív tapasztalatok egyre inkább megerősítették abban, hogy munkája meghozta gyümölcsét. A fiatalok szívesen szervezték a programokat, nagy örömmel kerültek kapcsolatba másik generációval.

A tanítás mellett, a Tanárnő folyamatos kapcsolatot tartott fenn idősklubokkal, szociális intézményekkel, így a pozitív visszajelzések és a kapcsolattartás hatására, elindult az első idősekkel foglalkozó népfőiskolai kurzus: A testi-lelki egészség megőrzése az időskorban címmel. A kurzus pályázati pénzből valósult meg, két éven keresztül, hetente két alkalommal. Az elméleti előadásokat, mindig torna, mozgás, teadélután követte, de volt kirándulás, filmnézés, különböző rendezvények, tehát nem a tanítás volt a fő szempont, hanem a közösségszervezés, a magányosság és befeléfordulás elleni küzdelem.

A ’90-es évek közepén e kurzus folytatásaként indult el, 3. népfőikolai kurzusként a Fiatalok az idősekért elnevezésű programsorozat. A két kurzus menete megegyezett, ám ez utóbbi lényege volt, hogy főiskola hallgatói szervezték a programokat.

A Fiatalok az idősekért népfőiskolai kurzus országos visszhangot kapott, dec. 24-én a Duna Tv közvetítette, illetve egy alkalommal a Magyar Gerontológiai Társaság tagjai is részt vettek egy egynapos programon. A pozitív előzményeknek köszönhetően a Fiatalok az idősekért kötelezően választható tantárgy lett, a gerontológia pedig felkerült a kötelező tantárgyak listájára a főiskolán.

A két tantárgy kiemelt céljai; a  generációk kapcsolata, egymásról alkotott képének megváltoztatása, megismerni az időskor életkori sajátosságait, megérezni a kis dolgok örömét, megismerni a kultúra, és kultúraközvetítés módszereit, gerontológiai funkcióit, tanulmányozni a tanulás, művelődés megváltozott funkcióit. Az erőfeszítéseknek köszönhetően mára országos méretű mozgalommá vált, a hallgatóknak közreműködésével, akik számos helyre „elvitték”. (több, mint 1000 megvalósult program különböző helyszíneken)

„Több, mint egy tárgy” –Hidy Pálné így jellemzi a Fiatalok az idősekért elnevezésű kurzust.

„Meg kell érezni, hogy mi, mint egyének mit tudunk tenni egy-egy emberért.Ötletgazdagság, empátia, elhivatotság szükséges!” Egyelőre nem szervezeti formában működik, múltját, sokszínűségét, a programok számát tekintve azonban egyedülálló.

A programsorozat számos megvalósult eseményt, eredmény, örömteli pillanatot teremtette fiataloknak és időseknek egyaránt. Lássunk hát néhány példát ezek közül!

Putnok:

A putnokon élő hallgató a helyi idősek otthonában és a fogyatékos otthonban is besegített, ahol tapasztalta, hogy mindkét otthon lakói előítélettel nyilatkoztak egymásról, így egy  közös farsang keretein belül a hallgató igyekezett kapcsolatot teremteni az intézmények között, ami mai napig tartó közreműködést eredményezett. A közös „élmények” megfelelő alapot biztosítanak ehhez a kapcsolathoz, így a kirekesztettség, előítéletek, kisebbrendűség megélése, megaláztatás. Ez a példa szakmailag is fontos és érdekes, hiszen kultúraközvetítőként fontos feladat, hogy kapcsolatot teremtsünk intézmények között.

Kéménd:

Két szlovák hallgató egész estés programot szervezett nemcsak a faluban élő időseklnek, hanem a falu egész közösségének. Jelentőssége volt, hogy külföldre is eljutott a Fiatalok az idősekért kezdeményezés üzenete.

 

 

Eger:

A kezdeményezés „szülővárosában” számos program valósult már meg a főiskolai hallgatók és a környék idősei bevonásával, így például az évente megrendezett Tavaszváró műsor és bál, ahová unokákkal együtt érkezhetnek, akik a műsor alatt kézműves tárgyakat készíthettek, melyeket a műsor végén átadtak nagyszüleiknek.

Kazincbarcika:

Kazincbarcikai hallgató a helyi ifjúsági klub és nyugdíjas klub közös programjait mutatta be, így páldául egy egri kirándulást

verseket író nagymama:

Egy hallgató szakdolgazatának készítése közben derült ki, hogy nagymamája szabadidejében verseket ír. A felfedezés után a nagyi verseit egy kötetben gyűjtötték össze, melyet követően egy író-olvasó találkozóra is sor került.

A program tudományos eredményének tekinthető, hogy a Tanárnő és hallgatói több nemzetközi konferencián is részt vehettek előadásaikkal, tapasztalataikkal, ilyen volt például 2009-ben a Gerontológiai Körkép című konferencia

 

A jövőbe tekintve elmondhatjuk, hogy a gerontológia tudománya mindenképpen előtérbe fog kerülni, hiszen rákényszerít az élet, a demográfiai okok miatt. Sokkal intenzívebben kell tehát ezzel a problémával foglalkozni, hiszen az egész világ számára kihívás, fejlett országok is küzdenek a problémával. Elsődleges feladatként érdemes lenne az egészségügyi, szociális rendszer megreformálni, figyelmet kell fordítani az idősek és az  inaktívak ellátására.

Nem az andragógusok, vagy az andragógia fogja megoldani a problémát, DE a kuturális és művelődési intézmény hálózat rengeteget tehetnek ellene.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.