Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Izsó Borbála: A geronto-andragógia című kurzus (ZSKF) tanulságai

2011.05.04

Geronto-andragógia

 

 

A félév során azt a feladatot kaptam, hogy az előző iskolámban, a Zsigmond Király Főiskolán tanult geronto-andragógia kurzuson vett anyagokból állítsak össze egy tömör előadást. Ennél fogva prezentációmban arra törekedtem, hogy a féléves kurzuson tanult legérdekesebb, figyelemfelkeltő és hasznos információkat gyűjtsem egy csokorba a többiek számára. Előadásomat power point segítségével készítettem el, itt tehát a bemutatóm bővebb, írott formája olvasható.

            Előadásom a következő főbb tartalmi pontokból, egységekből állt össze:

 

n      Alapfogalmak

n      „Őszülő évszázad”

n      „Magyar katasztrófa” – előrejelzések, érdekességek

n      Európai tendenciák – Zöld könyv: problémák és megoldási javaslatok

n      Geronto-andragógus küldetése

n      Geroedukációs lehetőségek

n      LSIA – elégedettségi index

 

 

Alapfogalmak

Előadásom elején, mintegy bevezetőként fontosnak tartottam az alapfogalmak, illetve definíciók tisztázását. Az első fogalom a gerontész volt, amelynek a szó szerinti jelentése, fordítása = öregek (gör.). Ezen kívül szerepelt a gerontológia, amely az idősödés és az időskor biológiai tudománya. Ennek számos területe létezik, úgy mint: szociális, klinikai-orvosi, az összehasonlító, elkülönítő kultúr-antropológiai gerontológia. Fontosnak tartottam még a geriátria szó megemlítését, amelynek jelentése: megelőző, gyógyító és rehabilitáló idős-orvoslás; az öregkorban előforduló betegségekkel foglalkozó tudomány. A geronto-adnargógia, más szóval gerontagógia négy elemből áll össze, ezek: az idős emberek képzése, munkaerőpiacon tartásának, és életpálya-bővítő lehetőségeinek, illetve a szellemi és fizikai frissen tartásnak a tudománya. Továbbá magának az idősnek a fogalmát is tisztázni kellett, azt tehát, hogy mit jelent egyáltalán az idős, kiket értünk alatta. Közkeletűen az 50+ kifejezés használatos, még pontosabban, tudományosabban az érett felnőttkor és az azt követő lassú, hanyatló időszak. Szebben kifejezve, őszülő kornak, ezüstkornak is szokták nevezni.

 

„Őszülő évszázad”

A világ népességének korfái alapján a WHO készített egy felmérést, előzetes jóslást, miszerint 1950 és 2030 között a világ népességének korfája megfordul (ez a „baby-boom” nemzedéktől indul). Így 2050-ben csak Kínában annyi 65 feletti ember él majd, mint az egész világon 2004-ben. A születések száma általánosan csökkeni a várható élettartam növekedni fog. Frank Schirmacher véleménye szerint, gyakran láthatóak lesznek unokák nélkül sétálgató, 100 év fölötti „matuzsálemek” az utcákon. Ennek az lesz a következménye, hogy a nyugdíjkorhatár egyre magasabb lesz, illetve új, időseket szolgáló tömegkultúra fog létrejönni. Ez a folyamat felveti annak a gondolatát, hogy az emberi kornak elvileg nincs határa?

Érdekességként még Németországot emeltem ki, ahol a népesség a születések csökkenése miatt 2050-re minimum 12 millió fővel fog csökken, illetve ha nem lennének bevándorlók, ez a szám 23 millió lenne. 2050-ben a németek fele 51 év feletti lesz (2004-ben ez 40 év volt), ezen kívül semmibe vész az egyesítéssel nyert 18 millió NDK-s polgár.

 

 

n       A legtöbb országban 2030-ra idősödő társadalom lesz [1]

                              1990   2030   2050

              Kína:          5,6     12,7    22,6

              India:           4,3       9,7    15,1

         Németország    15,0     26,1    28,4

                  USA          12,4    20,6    21,7

 

Világszerte a kritikus, valamint a lassú elöregedéssel kell majd a társadalmaknak elszámolniuk. Kritikus elöregedés (antropológiai kifejezés: élő halott faj) azokra az országokra jellemző, ahol nemcsak az idősek élnek tovább, hanem a születések száma is sokkal kevesebb, valamint nő is egyre kevesebb van. Ilyenek például Németország, Olaszország, Franciaország.

A lassú elöregedés főleg Közép-Európa országaira jellemző, mert itt is csekély a gyerekvállalási kedv.

 

„Magyar katasztrófa”, előrejelzések – érdekességek

 

Magyarországon a tendenciák a következőképpen fognak kinézni:

Előrejelzések – 10 évesek                                                     

2002-ben 98.824

2012-ben 97.286

2022-ben 100.891

2032-ben 93.066

2042-ben 80.212

(19%-kal csökken,

minden ötödikkel

kevesebb)

 

Előrejelzések – 30 évesek

n      2002-ben: 141.203

n      2012-ben: 146.079

n      2022-ben: 128.397

n      2032-ben: 102.382

n      2042-ben: 106.501

25%-kos csökkenés

(minden negyedikkel kevesebb)

 

Előrejelzések – 70 évesek

n      2002-ben 91.217

n      2012-ben: 91.649

n      2022-ben: 112.227

n      2032-ben: 95.381

n      2042-ben: 112.618

1,23-szoros növekedés

Előrejelzések – 90 évesek

n      2002-ben: 9.919

n      2012-ben: 15.456

n      2022-ben: 19.284

n      2032-ben: 25.304

n      2042-ben: 38.536

 Majdnem négyszeres növekedés!

 

 

Ez a „magyar katasztrófa” nem elsősorban az öregek számának gyors növekedéséből adódik, hanem a születések csökkenéséből, az 50+ korosztály munka- és életkedvének csekély voltából. Például: a Ratkó - gyerekek kétharmada korengedménnyel akar nyugdíjba vonulni, ez a tény is jól mutatja, hogy nálunk a nyugdíj cél és nem egy jól megérdemelt jutalom. Valamint a HLY (Healthy Life Years) szám alacsony voltából is adódik. Ez összefügg a dohányzással, az elhízással és a mozgáshiánnyal is. 

 

Európai tendenciák – Zöld könyv: problémák és megoldási javaslatok

Ezekre a felmerülő súlyos problémákra reflektált az Európai Unió végrehajtó szerve, az Európai Bizottság Zöld könyve, melyet 2005 márciusában a következő címmel hoztak létre: A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái – az idősek foglalkoztatásának kulcsszerepe.

A Zöld könyvben megfogalmazott legsúlyosabb problémák egy része, amelyek a geronto-andragógia tantárgyához szorosan kapcsolódnak, a következők voltak:

 

„Szintén szükség van a szociális védelmi rendszerek, elsősorban a nyugdíjrendszer

korszerűsítésére, hogy ezáltal biztosítsuk a pénzügyi és szociális fenntarthatóságot, és hogy

lehetővé váljon a népesség elöregedésének a kezelése’

 

„A társadalom jelentős strukturális változásokon megy keresztül: a család szerkezete átalakul; tovább nő az „idősödő munkavállalók” (55-64 évesek), az idősek (65-79 évesek) és az aggok (80 év felettiek) aránya, csökken a gyermekek, a fiatalkorúak és a munkaképes korú fiatalok száma. A különböző életkorok közötti átmenet bonyolultabbá vált: ez különösen a fiatalokat érinti, akik az élet bizonyos szakaszait (tanulmányok befejezése, munkavállalás, első

gyermek) később lépik át”

 

„Jelen évszázad folyamán a Föld valamennyi régiójában az elöregedés jelei mutatkoznak majd.”

 

„Egyes országok idős korosztálya egyre szívesebben választja majd a más régiókban vagy

országokban való letelepedést: a mobilitás immár nem csupán a fiatal és aktív korosztály kiváltsága lesz. Az idősebbek fogyasztása új javak és szolgáltatások felé fordul és aktívan részt kívánnak majd venni a társadalmi életben, különösen az egyesületi szektorban. De akár

tovább is folytathatják majd a munkájukat, vagy a nyugdíj mellett részidős munkát is vállalhatnak, mint ahogy azt az Egyesült Államokban kialakuló tendencia is mutatja. A 65 és

74 év közöttiek munkavállalási aránya (2003-ban) az EU-ban 5,6 % volt, addig az USA-ban

18,5 %. Egyesek segíteni kívánják majd gyermekeiket és unokáikat, biztosítva a családi örökség fokozatos átruházását az ifjabb nemzedékekre.”

 

„A családok egymaguk nem lesznek képesek megoldani az aggok ellátását, még ha azok függetlenek és önellátóak is maradnak. A mai fiatalabb nemzedékek egészségi állapotának fejlődése alapján alighanem joggal feltételezhető, hogy a jövő aggkorú személyei egyre hosszabb ideig lesznek önellátóak, és kívánnak majd saját lakásukban élni. Az idősek gondozásának „kemény” időszaka egyre inkább az élet utolsó szakaszára tolódik ki.

Ugyanakkor a mainál magasabb lesz azoknak a száma, akik önellátó képességük elvesztése miatt fokozottabb gondozásra szorulnak.”[2]

 

A Zöld könyv ezekre az égető problémákra számos megoldási javaslatot hozott, ilyen volt például, hogy emelkednie kell a munkavállalók arányának, és ki kell tolódnia az aktív élettől való visszavonulás korhatárának. További céljuk volt, hogy a tudásalapú társadalom felé vezető átmenet támogatása érdekében a közösségi szakpolitikák a munkaszervezés modernizálására, az egész életen át tartó tanulás stratégiáinak meghatározására, a munkakörülmények minőségének javítására és az „aktív öregedésre”, különösen a munkaerőpiacon tapasztalható átlagos nyugdíjkorhatár felemelésére törekedjenek.

Végkövetkeztetésként három fő prioritási elvet fogalmazott meg a könyv, melyet Európának kell a jövőben követnie és betartania. A fő prioritási elvek közé tartozott, hogy vissza kell találnia a demográfiai növekedéshez vezető útra, törekedni kell a nemzedékek közötti egyensúly fenntartására (a munkában töltött idő egész életen át tartó egyenletes elosztásában), illetve meg kell keresni a korosztályok közötti átmenet új formáit.

 

Geronto-andragógus küldetése, geroedukációs lehetőségek,

Ezután felmerülhet az olvasóban, hogy valójában akkor mik is a geronto-andragógus küldetései, mik a legfontosabb feladatok, amikre nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Elsősorban az egyik legfontosabb feladat, hogy minél tovább tartsák munkaerőpiacon az 50+ -osokat, ezen kívül életkedvet adni nekik, például azzal, hogy felhívjuk a figyelmüket a dolgok korábbi, sikeres teljesítésére (pozitív példák segítségével).

Számos gerodeukációs lehetőség van jelen számukra. Csak pár példát említve, ilyen például egy külföldi, University of the Third Age (U3A) 1973-ban, Franciaországban létrejött nemzetközi szervezet, amely minden országban tanulási programokat szervez az időseknek, választékos programokkal. 2009. január elsején létrejött a Virtual University of the Third Age (VU3A), ami már a távoktatásra helyezi a hangsúlyt, kifejezetten az idősek számára. Ilyen továbbá a Batthyány - Strattman László Idősek klubja, melyet Dr. Iván László hozott létre (SOTE Gerontológiai Központ igazgatója). Ez a klub már 1997 óta működik, havi egy alkalommal, ingyenes, háromórás foglalkozásokon vehetnek részt a jelentkezők. Vannak közöttük színes előadások, sokrétű beszélgetések, valamint konzultációk egyaránt. További nyugdíjasklubok a Városi Közlekedési Rt. Nyugdíjasklubja. Itt azonos arányban vannak a nyugdíjasok és az aktív életük utolsó éveit élők. Említésre méltó a Mezőkövesdi Nagymamaklub, amely 1982-ben indult, Zelei Istvánné alapításával. Hagyományőrző, népdal és színjátszókör is van benne. Matyó fonó és matyó lakodalmas című műsorukkal járják az országot.

 

LSIA – elégedettségi index

Előadásomat egy érdekességgel zártam. Létezik egy úgynevezett elégedettségi index (Life Satisfaction Index), melyet Bernice L. Neugarten dolgozott ki 1961-ben, valamint ezt követően Journal of Gerontology-ban publikálta. Ez egy teszt, ami maximum 20 állítást tartalmaz. Az állításokra egyetértek – nem értek egyet bekarikázásával kell válaszolni (agree, disagree). A teszt speciális kiértékelés alapján választ kaphatunk az illető életére jellemző fontosabb jelenségekre, kedélyállapotára…stb. Ilyen például, hogy az egyént élet iránti lelkesedés vagy apátia jellemzi, lelkierő vagy beletörődés, sikeres idősödés vagy sikertelen idősödés (succesful aging).

A következő oldalon angol nyelven olvasható pár állítás a teszt első részéből.

1. As I grow older, things seem better than I thought they would be

n      agree
disagree

2. I have gotten more of the breaks in life than most people I know

n      agree
disagree

3. This is the dreariest time of my life

n      agree
disagree

4. I am just as happy as when I was younger

n      agree
disagree

5. My life could be happier than it is now

n      agree
disagree

6. These are the best years of my life

n      agree
disagree

7. Most of the things I do are boring or monotonous

n      agree
disagree

8. I expect some interesting and pleasant things to to me in the future

n      agree
disagree

9. The things I do are as interesting to me as they ever were

n      agree
disagree

10. I feel old and somewhat tired

n      agree
disagree

 

 

 

 

Felhasznált források:

 

  • Az Európai Közösségek Bizottsága – Zöld könyv: „A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái”

      http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/com/2005/com2005_0094hu01.pdf

 

·         Kollányi Bence és Székely Levente: Hátrányos helyzetű csoportok az információs társadalomban (2005)

·         Jászberényi József: Az „öregek” nem is léteznek? 2008

·         Jászberényi József: Az ageizmus – Polgári Szemle, 2010. dec., 6. évf. 6. szám

·         Jászberényi József: Az aktív időskor lehetőségei Magyarországon – Print X, 2009.

·         http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=373

·         http://www.klauzalhaz.hu/szepkoruaknak.htm

 

Kifejezetten 50+ - osoknak szóló internetes honlapok:

 

n      http://nyugdijas.lap.hu/

n      http://gerontologia.lap.hu/

n      http://anti-aging.lap.hu/

n      http://nyugdijasotthon.lap.hu/

n      http://50plusz.lap.hu



[2] : Az Európai Közösségek Bizottsága – Zöld könyv: „A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái”

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/com/2005/com2005_0094hu01.pdf

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

1173 Budapest ,Pesti út 50

(Czuczi Andrea, 2016.09.02 11:11)

Milyen lehetősége van egy 53-éves nőnek , ha érettségije van és szeretne diplomát szerezni . Mik a lehetőségeim? Üdvözlettel . Czuczi Andrea

Re: 1173 Budapest ,Pesti út 50

(Ágnes, 2017.06.22 13:30)

Kedves Andrea! A Zsigmond Király Egyetemen felnőttképzés is folyik, tanulmányozza a honlapjukat. Több olyan ismerősöm is van, aki ott végzett és betöltötte az 55 évet.