Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Muliter Mariann: Egy időseket tömörítő intézmény bemutatása

2012.05.28

1./ Az intézmény rövid bemutatása

Tiszafüreden 1991-ben nyitotta meg kapuit a Platán Nyugdíjas Otthon, amely kezdetekről fogva pihenésre, gyógyulásra alkalmas, nyugodt környezetet biztosít a szépkorúak számára. Az épület az 1970-es évek végén eredetileg bölcsődeként üzemelt. Az alapító okiratban Városi Gondozó Központ nevű, az idősek tartós ellátását biztosító intézmény 15 szobával kezdet meg működését. Maximális volt a kihasználtság, így többször is felmerült a bővítés gondolata. Az erre vonatkozó fejlesztés 1993-ban történt meg, amikor sor került a tetőtér beépítésére, s ezáltal újabb 15 szobával gazdagodott az immár kétszintes épület. Ekkor került sor az otthon együttélésre és rendezvények lebonyolítására alkalmas közösségi helyek kialakítására, valamint eszközbeszerzésre (az idősek számára kényelmi eszközöket, ill. új gépkocsi)

2004-ben komoly fejlesztés ment végbe, hisz akadály mentesítették az otthont, valamint személyi felvonóval bővült az infrastruktúra. Ennek köszönhetően biztonságosabbá és könnyebbé vált a közlekedés.

A nyugdíjas otthon évek óta teltházas, így a jelentkezők számából is adódóan, további bővítésre lenne szükség.  

 

A lakók bemutatása

 

 

Az intézménynek jelenleg 43 lakója van, akik 30 szobában élik mindennapjaikat. Nem mondható, hogy túlzsúfolt, de teltház van. A várólistán negyvenen szerepelnek. A lakók átlagéletkora 85 év, tehát többek között 70 és 94 év közöttiek.

60-70 %-uk mozgásképes, fizikai, mentális állapotuk megfelelő. A 30 % mozgásképtelen, ágyhoz kötött, ez kb. 10-16 főt jelent. Képtelenek az önálló mozgásra, illetve önmaguk ellátására, így segítségre szorulnak az étkezésben, a tisztálkodásban.

Az intézményen belüli társas kapcsolatok jól működnek. A lakók kapcsolatrendszere családias, baráti légkör uralkodik. Természetesen mint minden közösségben, előfordulnak kisebb-nagyobb konfliktusok. A konfliktus helyzetek kialakulásának megelőzése érdekében egyéni és csoportos megbeszéléseket alkalmaznak.

A lakók között természetesen vannak domináns személyiségek is, akik befolyásolják, hatással vannak a többiekre. A lakók között találunk jó kedélyű, iskolázottabb emberek, akik pozitív kisugárzásuk miatt fontos szerepet játszanak a közösség életében.

A beilleszkedés egy új közösségbe senkinek sem könnyű. Gondoljunk csak arra, hogy életünk során hány új közösség tagjai voltunk, ahová be kellett illeszkednünk. Kezdtük az óvodában, folytattuk az iskolában, majd a munkahelyen. A beilleszkedés problémája ugyanúgy az időseknél is felmerül, hisz aki nyugdíjas otthonba kerül, az egyúttal új közösségbe is kerül. Mivel nem vagyunk egyformák, nem mindenkinek sikerül zökkenőmentesen elfogadnia, illetve magát elfogadtatnia.   

 

2./ Az intézmény szakemberei

 

 

Összesen 39 fő alkalmazottal működik az idősek otthona.

Külön kulturális program szervező szakalkalmazott nem dolgozik az otthonban, mivel egy ilyen típusú szakember megfizetésére nincs lehetőség. A programszervező feladatokat a mentálhigiénés gondozónő végzi, aki különféle kulturális, sport, szellemi, szórakoztató és egyéb programokat szervez a bentlakó szépkorúak számára. Versenyekre, vetélkedőkre készíti fel és viszi el az időseket, a közelben megrendezett programok, fesztiválok keretében. Több idős néni szobájában figyeltem fel a különféle oklevelekre és emléklapokra, melyeket a versenyeken elért kimagasló teljesítményükért kaptak, hiszen a legtöbb minősítő lapon I. és II. helyezés szerepelt.   

 

Rövid interjú az intézmény mentálhigiénés gondozónőjével

 

 

Az intézmény mentálhigiénés gondozónőjével  készítettem interjút, aki egyben a foglalkoztató nővér is. Eredetileg csecsemő és kisgyermekgondozó képesítéssel rendelkezett, majd egy átfogó ellenőrzés miatt és egy kormányrendelet alapján mentálhigiénés képesítéssel is rendelkeznie kellett. Így lett a Platán mentálhigiénés és foglalkoztató szakembere, melyhez a képesítést öt évvel ezelőtt szerezte meg. Ezelőtt nem volt sem szakember, sem foglalkoztatás az intézményben. Négy órában végzi mentálhigiénés feladatait, négy órában pedig a foglalkoztatást, de elmondása alapján e kettő összekötődik, összemosódik.

Úgy gondolja, az a kifejezés, hogy az idősek második gyermekkorukat élik, helytelen. Sokkal több törődést igényelnek az idősek, mint a gyerekek, egyéni bánásmódot kell alkalmazni. Ahhoz, hogy egyénileg foglalkozni tudjon velük, meg kell ismerni az egyéni életutakat. Igény szerint egyéni beszélgetéseket, tanácsadást folytat. Fontos, hogy meg tudjuk győzni arról, hogy ne keseregjenek, keseredjenek el. Kihívás a betegek meggyőzése az általa szervezett rendezvényeken való részvételre.

A gondozónő szerint türelem, tolerancia, empátia szükséges, hogy megfelelően tudjon bánni az idősekkel. Kihívást jelent számára, hogy hányan vesznek részt az általa szervezett programokon, illetve hogyan érzik magukat.

A szervezett foglalkozások szélsőséges fogadtatást mutattak. Meglehetősen nehezen indult, nem volt könnyű kizökkenteni az otthon lakóit a megszokott életmódjukból. Főleg a régi lakók idegenkedtek, de természetesen voltak olyanok is, akik szívesen fogadták a kezdeményezést. A foglalkozások egyike a torna, mely ugyancsak nehezen indult, ma már viszont folyamatos igény jelentkezik.

Újdonságként hatott az irodalom óra volt, amely a mai napig nagyon népszerű foglalkozás.

Egy kis meggyőzéssel, rábeszéléssel kimozdította az időseket az otthon falai közül, s elutaztak a Megyei Idősek Otthona Találkájára, valamint az Idősek Otthona Kulturális és Sport Versenyére, ahol csigakészítésben, gombfűzésben mérhették össze tudásukat. Az ünnepek alkalmával rendszerint feldíszítik az otthont; az óvodásokkal nyílt foglalkozásokat is tartanak, ahol egyszerűbb dolgokat készítenek el. Sokkal nagyobb szeretettel fogadják a gyerekeket, mint a felnőtteket.

Elmondta milyen kiemelt rendezvényeket szervez, illetve szerveznek az idősekkel együtt.

Kiemelt a december, náluk az egész hónap egy ünnep. Az adventi készülődés, karácsonyfa díszítés, ajándékozás kellemes hangulatban telik, majd az év lezárásaként egy vidám szilveszteri mulatságot rendeznek. Januárban kipihenik az év, s a december fáradalmait.

Nagyobb készülődés előzi meg a farsangot, amikor a lakók és a gondozónők is színes maskarába öltöznek, vidám műsorokat adnak elő.

Nemzeti ünnepeink közül március 15-ét ünneplik, amikor rendszerint a lakók készülnek műsorral, verseket mondanak, énekelnek.

A húsvét házon belül tartják, délelőtt bevezetésként a férfiak elmondanak néhány locsolóverset, meglocsolják a nőket, ők pedig tojással kínálják őket.

Az Anyák napjáról nyílt nap keretében emlékeznek meg, ahol ünnepi műsorral kedveskednek az anyáknak. Minden édesanya gyermekeit meghívják, s a lakók is szoktak műsorral készülni, de kívülállók, vendég előadók, gyerekek is. A délután rendszerint nótázással telik el.

Pünkösdkor istentisztelet keretében úrvacsorát vesznek.

Nyáron váltakozva egyszer nyársalás, egyszer bográcsolás van. Általában 3-3 van egy idényben.

A hirdetőtáblán mindig fel van tüntetve, mikor lesz, s erre már előre készülnek a lakók. Rendszerint segítenek az előkészületekben, tüzet raknak, paprikát, paradicsomot, hagymát vágnak, burgonyát pucolnak, s egymáson is segítenek, pl. akik nem tudnak járni, vagy nehezen mozognak.

Júniusban az Országos Nyugdíjas Találkozó rendszeres résztvevői, ahol kulturális programokkal, műsorral lépnek fel a csoportok. A tiszafüredi otthon lakói szerencsések, mivel ez a rendezvény hagyományosan Tiszafüreden kerül megrendezésre. Ezen a rendezvényen a lakók néptánccal és nótákkal mutatkoznak be.

A nyári hónapokban kirándulásokat szerveznek a közeli településekre és a közelben lévő látnivalókhoz.

Szeptemberben hajókiránduláson szoktak részt venni általában, azonban ezt nem tehetik meg minden évben, hisz sokba kerül, az időseknek is hozzá kell járulni egy minimális összeggel, amit nem mindenki tehet meg a kis összegű nyugdíjából.

Kéthavonta egy délutánra harmonikás látogat el az otthonba, akivel egész délután nótázgatnak az idősek, erre viszont többen áldoznak, s összeadják a pénzt.

Népi tánc csoportuknak ruhákat kértek kölcsön, amely annyira megtetszett nekik, hogy azzal az elképzeléssel álltak Marika elé, hogy mi lenne, ha saját egyenruhát varratnának maguknak. A ruhákat az idősek segítettek megvarrni: sötétkék szoknya három alsószoknyával, köténnyel, blúzzal és mellénnyel, s ebben szoktak fellépni.

Marika büszkén mesélte, hogy az idős emberek annyira becsülik a munkáját, hogy saját ruhát készítettek számára is, azonban nem olyan színben, mint az övék, hogy ezzel kihangsúlyozzák, hogy ő a vezetőjük.

Fontos tudni azt, hogy mit szeretnek, mit szeretnének, s így gördülékenyen megy a munkája.

 

3./ Az időseknek szervezett programok

 

 

A szellemileg és testileg épp lakóknak a reggeli és az ebéd között nyílik lehetőségük a különféle hobbyjaiknak időt szentelni. Az ünnepek előtt kézműves foglalkozásokon vehetnek részt, melyek általában a reggeli és az ebéd között zajlanak le. A hétköznapokon tévéznek, beszélgetnek, sétálgatnak, gyönyörű kézimunkákat készítenek. Az ebéd után a járóképteleneket elhelyezik a szobáikban, a többieknek pedig szabadfoglalkozás van, kinek mihez van kedve. A lakók részére idejük kellemes és kreatív eltöltéséhez a mentálhigiénés munkatárs nyújt segítséget.

A közösségi helyiségek (társalgó, étkező) egyben a rendezvények, programok színterei.

Az épülethez tartozik egy szép nagy, rendszeresen gondozott park, mely kitűnő teret biztosít a sporttevékenységeknek, a fekvő betegek levegőztetésének, a kertészkedést kedvelőknek, a nyári hónapokban a kellemes hangulatú bográcsolásoknak, szalonnasütéseknek, de azok igényeit is kielégíti, akik csupán egy csendes sétára, levegőzésre vágynak. A kert gondozását a kisegítő személyzet végzi, de általában a lakók is besegítenek. Úgy gondolom, hogy a lakók mozgásigénye ez által kielégül.  

A lakók hódolhatnak hobbyjuknak, de a közösségért tenni akarók a műsorok, kirándulások, szervezésében is részt vehetnek. Nagyon fontosnak tartják a testi-lelki aktivitás fenntartását, megőrzését. Ennek érdekében szükségesnek tartják az aktivitást segítő fizikai tevékenységek (séta, sporttevékenység, ágytorna), a szellemi és szórakoztató tevékenységek (előadások, olvasás, felolvasás, rádióhallgatás, TV-nézés, kártyázás, vetélkedő), a kulturális tevékenységek (rendezvények, ünnepségek, névnapok, múzeumlátogatások, kirándulások, kiállítások) szervezését, illetve biztosítani ezek rendszerességét. A reggeli torna pl. szerves részét képezi az otthon életének.

Szólnom kell a visszatérő rendezvényekről, amelyek természetesen színt visznek a lakók életébe. Havonta irodalmi órát tartanak, ahol különböző verseket, novellákat ismerhetnek meg, s emellett felidézik a régi emlékeket, olvasmányélményeket.

Hosszas készülődés és aktív közreműködés jellemzi az egyes ünnepekhez (karácsony, húsvét, szilveszter, farsang, anyák napja) kötődő programokat. Farsang alkalmával pl. a gondozónők és az idősek is beöltöznek, illetve közösen jeleneteket adnak elő.

Népszerűek a manuális foglalkozások: kézműves szakkör, szalmafonás, gipszöntés, stb. Ezek nagy sikernek örvendenek, hímzések, kézimunkák, gipszképek sokasága sorakozik a falakon. Egy volt tanár magvakból nyakláncokat, karkötőket, fülbevalókat készített, melyek ugyancsak a falakat díszítik. Az intézmény mindennapjaihoz hozzátartozik a születés- illetve névnapok köszöntése. Ilyenkor egy szál virággal és tortával köszöntik az ünnepeltet. A társalgóban található egy tábla, amin fel van tüntetve kinek mikor van születés, illetve névnapja, így biztos, hogy senki sem marad ki a sorból. Az adott hónap végén az ünnepelteket egy nagy közös tortával köszöntik.

Szabad vallásgyakorlás van. Havi és heti rendszerességgel tartanak misét.

A rendszeres események mellett alkalomszerűen kirándulásokat, múzeum látogatásokat, zenés, nótás délutánokat szerveznek, melyek általában önköltségesek, így sajnos ritkán van ezekre alkalmuk. Ilyen kirándulás alkalmával jártak a Szépkorúak Találkáján, Mezőtúron, Nagyivánon, hajókirándulásokon, buszos kirándulásokon.

Az Idősek Világnapja keretén belül szervezett vetélkedőkön évi rendszerességgel részt vesznek kiemelkedő eredményekkel, mely tovább ösztönzi az időseket, s ha rejtve is, de hozzájárul az időskori aktivitás megőrzéséhez.

A közösségi élet fontos pontja a meleg nyári hónapokban tartott bográcsolások, szalonnasütések is, melyek során kellemes hangulatban elbeszélgetnek, felidézik a régmúlt szép emlékeit.

A foglalkozások, programok sokszínűségét látva valóban nagy hangsúlyt helyeznek az intézményben lakók időskori aktivitására.

Úgy gondolom, ezek a foglalkozások segítik az újonnan érkezők közösségbe való beilleszkedését, ugyanakkor erősítik, segítik az otthonon belüli társas kapcsolatok kialakulását, továbbmélyítését, illetve a kirekesztettség, elzártság érzés felülkerekedését.   

 

4. /Idősekkel készített interjúk

 

Egy idős nénivel és egy házaspárral készítettem látogatásaim során interjút.

 

Kulcsárné Borika néni 2003 elején került be az otthonba, ugyanis férje 2002-ben meghalt. Ő 82 éves, nincsenek gyerekei, még élő testvérei is idősek, valamint egyedül nem tudott megmaradni otthon, nem tudta elviselni a magányt, így úgy döntött, hogy beköltözik az otthonba.

42 évet éltek együtt férjével, akinek halála nagyon megviselte, mivel már a második férjét veszítette el. Nyolcan voltak testvérek, testvérei gyerekei sem látogatják, egyedül a keresztlánya jár be hozzá rendszeresen. Ünnepekkor rendszerint meghívják Borika nénit és együtt töltik a napot. Nem is kívánja, hogy látogassák, de rosszul esik neki, hogy nem néz rá senki más. Amíg a férje élt, nővére fia és felesége velük laktak, de elpanaszolta Borika néni, hogy kihasználták, kisemmizték őket. Borika néni mindenben segített nekik, főzött, pénzzel támogatta őket, a nagy kertben mindent egyedül termelt meg. Azt hallotta, hogy eladó a háza, amiről ő még nem is tudott. A fiatalok amikor megtudták, hogy Borika néni be kerül az otthonba, el akarták adni a házát. Teljesen kisemmizték, bútorokat vittek el tőle, valamint a fél ház árát is elvették tőle, azon címszó alatt, hogy nekik ehhez joguk van.

Egészségi állapota kielégítő, habár két térdét fájlalja, terápiára jár emiatt.

Az otthon minden programján és rendezvényén részt vesz, kézimunkákat készít, virágokat locsol, rendszeresen eljár a Nyugdíjas Találkákra, s rendszerint első, második helyezéssel tér haza.

Szép időben sétálgatnak a lakókkal, vagy az egyik takarítónővel, akit kedvel. Jóban van mindenkivel, nem veszekszik, nem zsörtölődik. Vannak, akik szeretik, vannak akik nem, vannak akik meghallgatják, de vannak olyanok is, akik kigúnyolják. Van egy asszony, akivel nézeteltérései vannak, s a konfliktusok óta nem is beszélnek.

Régebben eljárt a piacra is, de ma már nem tud.

Borika néni nagyon szeret az otthonban lenni, azt mondta, hogy ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna, nagyon jól érzi magát, csak jót tud mondani az otthonról.  

Másik interjú alanyom egy házaspár volt, Ale Lőrinc és felesége Marika néni, akik 2001-ben kerültek be az otthonba. Először nem akarták felvenni őket, mert nem volt hely, de nővére segítségével sikerült helyet kapnia, s karácsony előtt egy héttel költözött be. Marika nénit 1989-ben műtötték gerincproblémákkal, mely után tolókocsiba kényszerült. Férje 15 évig otthon ápolta, majd agyvérzést kapott, s ezért kellett beköltöznie az otthonba. Beköltözése után 6 hónappal követte férje is. Amíg Lőrinc bácsi kórházban volt, fiuk jött el Egerből, hogy ellássa Marika nénit és a jószágokat. Amikor kikerült a kórházból, nem tudott beszélni, Marika néni tanítgatta újra beszélni, minden nap gyakoroltak.

Kócsújfalun laktak, meglehetősen jó módúak voltak, nagy kertjük, állataik voltak. Marika néniék mindenüket a fiuknak adtak, gyűjtötték nekik a pénzt, lakást vettek számukra, amit be is bútoroztak nekik. Minden hónapban meglátogatják őket, amikor az unokákat is hozzák. Elmondta Marika néni, hogy menyét nagyon szereti.  Ünnepekkor általában felviszik őket Egerbe és együtt ünnepelnek.

Reggel fél hatkor felültetik negyed hétig, majd 8 órakor a gondozónők rendbe teszik, megmosdatják, reggelit visznek neki, 9 órakor megint lefektetik. Mindebben segít Lőrinc bácsi is, megeteti, segít neki felülni. Szeretne fogyni, de nem tud, mivel nem mozog eleget, viszont odafigyel az étkezésre, pl. este már nem vacsorázik.

Alapvetően nem érzik jól magukat itt, nem tudnak beleszokni ebbe az új életformába. A lakókkal nagyon jó kapcsolatban vannak, náluk álnak meg mindig, lejönnek hozzájuk beszélgetni, az udvaron is körülfogják, mint egy tyúkanyót, rendszerint köré gyűlnek. Marika néni szerint a lakók teljesen különbözőek, mégis egyformák. Érdekes számára, hogy sokan kritizálják az ételt, mégis megeszik. Ő viszont úgy gondolja, ha valamit ő nem szeret, azt nem eszi meg.

Minden programban részt vesznek, úgy gondolják, hogy nem szabad elhúzódni, hiszen így is könnyen be lehet fordulni. Lőrinc bácsi pl. nagyon segítőkész, ősszel is egyedül kapirgálta a leveleket, valamint madáretetőt készített, a maradék ételt kiadják a madaraknak. Addig jó, amíg jó idő van, hisz a rossz idő beálltával nem tudnak annyit a szabadlevegőn tartózkodni, beszorulnak a szobáikba.

Hamar eltelik egy napjuk, szeretnek sorozatokat nézni.

El vannak keseredve, hogy ilyen nehéz sors jutott nekik, nem ilyen időskorra számítottak.