Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kecskés Beáta: A Káli Szociális Szolgáltató Központban lakó idősek életének bemutatása

2011.05.05

1. Az idősek otthonának általános bemutatása

 

 

Az intézmény működését 1969. május 1-jén kezdte meg Öregek Napközi Otthona néven. A leromlott állapota miatt (nem volt víz bevezetve, fűtésgondok), 1988-ban átköltöztették a régi óvoda épületébe. Innentől Gondozási Központként működött.

Az Önkormányzat 2001-ben megpályázta a Széchenyi tervet, majd miután elnyerték, 2003. január 1-jével Szociális Szolgáltató Központ néven nyílt meg az új (mostani) bennlakásos otthon.

Az otthon a templomhoz és bevásárló helyekhez közel helyezkedik el. 16 db apartmanban laknak az idősek (12 helyiség egyszemélyes, 4 helyiség kétszemélyes lakás).

Szociális étkeztetett 25 fő, ebből 20 házi gondozott és 5 csak étkeztetett személy. Az idősek klubja is az otthonhoz tartozik, itt 22 fő ellátott van.

Az intézményben található 2 nappali (klubszoba, foglalkoztató), étkező, melegítőkonyha, tálaló, mosogatóhelység, fürdőszoba (a mosás is itt zajlik), a vezető irodája, orvosi, nővérszoba, pihenő, 2 raktár.

Munkakörök: vezető, vezető helyettes - ápolásvezető, Idősek klubja vezetője, gondozónő, technikai dolgozó, három házi gondozónő, mentálhigiénés munkatárs, foglalkoztató, négy ápolónő, mosó – vasaló – varró – takarító.

Az intézmény alaptevékenysége Kál Nagyközségi Önkormányzat közigazgatási területen élő idősek alap, nappali, bennlakásos ellátásának, családsegítő szolgálat ellátásának biztosítása, valamint igényfelmérés, tanácsadás.

 

 

Az alapellátás és a szakosított ellátás bemutatása

 

Az alapellátás közé tartozik az étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés.

A szakellátás, pedig az idősek nappali ellátása, idősek otthona 20 fő részére.

Naponta legalább egyszer meleg ételt biztosítanak azoknak, akik önmaguknak nem képesek biztosítani. Az ételt maguk is elszállíthatják, de a dolgozók lakásra is szállíthatják.

 

 

Házi segítségnyújtás: „olyan gondozási forma, amely az igénybevevő önálló életvitelének fenntartását, szükségleteinek megfelelően lakásán, lakókörnyezetében biztosítja.” (Tóthné)

A házi gondozó segítséget nyújt a gondozott szükségleteinek kielégítésében (segítő kapcsolatok kialakítása, fenntartása; gondozási, ápolási feladatok; segítség az idős számára szükséges szociális ellátások hozzájutásában).

Idősek nappali ellátása: meleg élelem, szabadidős programok szervezése, idős eljuttatása ezekre, egészségügyi alapellátás, szakellátáshoz való hozzájuttatás, hivatalos ügyek intézése, mentális gondozás.

Idősek otthona ellátása: napi háromszori étkezés, gondozás, ápolás, testi higiéné megtartása, takarítás, mosás, bevásárlás biztosítása, kapcsolattartás a hozzátartozókkal, programok, foglalkoztatások szervezése, 24 órás felügyelet.

 

 

Az otthon időseiről általában

 

Az időseknek nehéz megszokni a változást, az elszakadást az eddigi környezetüktől. Ezért az otthon biztosította, hogy saját maguk rendezhessék be új lakásukat, a régi személyes tárgyaikkal. Az is fontos, hogy az otthonba kerüléskor ne veszítsék el egyéniségüket, egész életükre jellemző státuszukat.

Mielőtt egy új lakót felvennének, előgondozást folytatnak. Megismerkednek vele, felkészítik az intézeti életre. Megfigyeléseket végeznek, kikérdezik a családtagokat, ismerősöket. Nagyon fontos elnyerni a bizalmát. Ha lehetőség van rá, még az intézménybe is beszállítják és körbevezetik. Mivel ez egy kis település és általában már ismerik egymást az idősek, könnyebben megy a beilleszkedés.

Súrlódások kezdettől fogva vannak, főleg a lakók és klubtagok között. Mivel keresik a helyüket, hatalmi harcok alakulnak ki. Áskálódnak egymás ellen, hibákat keresnek egymásban, azért, hogy nagy tekintélyre tegyenek szert. Előfordult olyan is, hogy az intézményvezetőt akarták utasítgatni, ezzel feszegetni hatalmi határaikat. Az idő elteltével klikkek alakultak ki, ezekbe, azonban nem igazán fogadnak be mást. Vannak olyanak, akik csoportosították a kialakult klikkeket szegényekre, gazdagokra, és egyikhez sem tartozókhoz.

Van olyan lakó, aki nem mondja el véleményét, és a háttérben uszítja a társait. Ezek azonban – hála a hangosabbaknak – kiderülnek. Ilyenkor a mentálhigiénés igyekszik bekapcsolódni a kialakult konfliktushelyzetbe, és próbálnak közös nevezőre jutni.

Az itt dolgozók igyekeznek lekötni időseiket, hogy ne unatkozzanak, ne érezzék magukat magányosnak, fölöslegesnek. Mivel általában ez a konfliktusok fő okozója.

 

Interjúk az otthon lakóival

2. Géczi József interjú

 

Született 1928. március 1-jén, Zaránkon.

2 fiatalabb testvére volt.

6. osztályig járt iskolába, plusz 2 év ismétlő, ekkor csak csütörtökön volt iskola. 13-14 évesen fejezte be tanulmányait. Jászárokszálláson működött egy gimnázium, amiért fizetni kellett, így ő oda nem ment. Akkor még a felsőbb iskoláért fizetni kellett, a tagkönyvet is meg kellett venni. Nem volt diákkedvezmény.

Már általános iskolás korában summásnak ment. Cukorrépát egyeltek, grófoknak, báróknak. 1936-ban született az első öccse, így ő még nem ment vele dolgozni. Először 2 hónapig dolgozott, megkereste a kenyérre valót magának, 1 pár cipőt, kalapot. 3 éven keresztül ment. 17 évesen beállt cselédnek. 50 földje volt a srácnak, akinél 2 évig dolgozott.

Hamarosan besorozták katonának, 1949-ben Békéscsabára vonult, majd Fehérvártác, Nagykanizsa, Fehérvártác, Mátyásföld, Tököl, és Taszár következett. 1953-ban leszerelt. (3 év 8 nap; 36 hónap, 8 nap) Ezalatt szüleinél lakott. 

1959-ben megnősült. 1958. április-ban született József nevű fia. Zaránkon éltek a szüleinél egy darabig, majd egy kis házba költöztek. 1974-ben jöttek Kálba, ahol megépítette saját házukat a Kompolt utcában. Fia ma Dormándon lakik.

Leszerelése után Tatabányán, egy tejüzemnél volt kiszállító, 15 évig. Majd Visontára ment a bányába dolgozni. Előbb Zaránkról, majd Kálból járt ide, mert közben költözködtek. 1988-ban jött nyugdíjba, 20 évig volt a bányánál. Közben a temetkezésen is dolgozott. Munka után, ha hazament, a kis kertjével foglalkozott, mert nem nagyon volt idő másra. 8 órába dolgoztak, 4 óra az utazás, ami belefért 12-be. A rendszerváltás előtt, aki dolgozni akart, annak volt is helye, utána a vállalatnál meg még könnyebb volt. A felesége is dolgozott a laborba Visontán. Nem akarta engedni neki a munkát, mert otthon jószág is volt, de a feleségének eszébe jutott, hátha később kell a nyugdíj.  Igaz nem sokat kapott, mert nem sokat dolgozott. 1978-ban műtötték, utána nem dolgozhatott a felesége.

Az otthonba 2002-ben költözött be. A nyugdíja jó lett volna ilyen olyan dolgokra, de úgy volt vele, hogy inkább beköltözik (még ha a nyugdíja el is megy rá). Itt éjjel nappal szolgálat van, és nincs egyedül.

1998-ban meghalt a felesége, azóta minden reggel templomban jár, és a Mártaverebélyi szentkúthoz minden év augusztus 20-án és szeptember 8-án. Egy haverral, Szalmás Jánossal.

Nem sokat van bent a lakásában, inkább kint tölti az idejét. Sokkal jobb kint a szabadban. Nem érzi jól magát odabent, mert se lát, se hall. Egy barátja volt itt (amióta beköltözött), de ő meghalt, azóta egyedül van. Az otthonon kívül vannak barátok, velük a két család életéről, és az otthonban lévő dolgokról társalog.

Az otthon közös programjain is előszeretettel vesz részt.

 

 

3. Rai Mártonné, Angyalka interjú

 

Született 1934. február 28-án, Kálban (Árpád utcában).

Édesapja 3 éves korában meghalt, anyja férjhez ment, ő a nagyszüleinél élt. Lett két féltestvére.

8 általánost végzett, az idős nagyszülők nem bírták finanszírozni a további tanulmányait, pedig nagyon szeretett tanulni, jó tanuló volt. Az akkori iskola még nem ott helyezkedett el, ahol a mostani. Minden osztályt más tanár tanított. A front után, összevonták az osztályokat. A II. világháború alatt a pincében „éltek”. A szovjet katonák a nőket (zsenka) keresték, így bujtatták őket. Gépfegyverrel fenyegetőztek. A háború után kirakták őket a házukból. Tisztek, katonák raktára, konyhája lett. Nagyon gyerekszeretők voltak, kajákat adtak nekik. Előfordult, hogy a katonák annyira berúgtak, hogy egy pincébe gurították le őket, a gyerekek pedig incselkedtek velük.

Miután kirakták őket a házukból, először a rokonokhoz akarták kitelepíteni őket, de nem jöttek ki velük, ezért megengedték nekik, hogy a saját házuk istállójában lakjanak 3 hónapig.

A háború után, áprilisban kezdődött az iskola, a hiányzások miatt évet kellett volna ismételnie, de olyan jó tanuló volt, hogy elengedték neki ezt. 5. osztályba 2-3 hónapig járt. 1948-ban fejezte be a 8. osztályt. Tánciskolába járt, ahol megismerte a férjét és 16 évesen férjhez ment. 

1950. április 8-án esküdtek a tanácsházában, húsvét hétfőn a templomba.

1951. május 3-án született a fia, Ferenc.

1955. április 28-án született a lánya, Judit.

Fia Egerbe járt, hegesztő, lakatos lett, majd Kazinczbarcikába ment, vájárnak tanult. Itt megismerte első feleségét, bányába dolgozott. Most is Kazinczbarcikán laknak már a 2. feleségével. Fia első feleségétől lett unokája Feri. Ő Mucsonyban lakik, felesége kozmetikus.

Lánya Pesten tanult, középiskolába (közlekedési és vízügyi), majd 2 éves főiskolába. Van lakásuk Pesten, de elmentek Győrbe. Vízügynél dolgoznak a férjével.

Angyél néninek a gyerekszülés után a Tszbe kellett volna menni dolgozni. Azzal fenyegették meg őt és a mozdonyvezető férjét, hogy elveszíti az állását, ha Angyél néni nem megy a tszbe.

De eleinte a nagyapja járt a nevében dolgozni, kivettek földeket is művelni. Innen hazavittek jó sok krumplit maguknak.

Angyél néni egy étteremben dolgozott, felszolgáló, kiszolgáló volt. Tehát megúszta a tsz-t, mert a tanácselnök mellette állt, - mert már régóta káliak voltak - , és kitudta magát beszélni. 5 évig dolgozott ott, de mivel a főnöke nagyon részeges volt, ezért ott hagyta. Előfordult olyan is, hogy reggel 6-kor nyitottak, de a főnök részeges haverjai már ott toporogtak. 1977-ig dolgozott itt. Idénymunkát is végzett a dohányszárítóban, mint belső munkavezető. És a magtisztítónál is a szalagválogatás részen, de ide csak kiváltságosak mehettek. Az étterem után, egy benzinkútnál, műhelyeknél dolgozott, mint üzemanyag raktáros. Ez egy géppark volt. 1989-ben jött el nyugdíjba. Azt mondja, hogy emberek között szeretett leginkább dolgozni, és a cigányokkal is jól tudott bánni.  Közben hobbiként, mellékesként goblenezett, majd nyugdíjazása után is. Férje 1990-ben meghalt.

Az otthonba költözés kalandos története: 1999-ben eltört a bokája, a jégen ült 15 percig, majd nagy nehezen bement. Ezután 3 hónapig a fiánál lakott. 2 hetenként hordták a kórházba. Majd miután hazakerült, és amikor először volt az orvosnál, összefutott a polgármesterrel. Ekkor beszélgettek egy nyugdíjas házról, hogy nem mennének a gyerekeikhez lakni, inkább beköltöznének egy ilyen házba. Majd később már a postán találkoztak, a polgármester elújságolta, hogy a Széchenyi-tervből lesz idősek otthona, ne gondolkozzon, jöjjön ide lakni. De a fia nem akarta engedni, hogy „szegényházba” költözzön, ezért keresgéltek Kazinczbarcikán házat, de nem találtak megfelelőt. Így 2003-ban beköltözött az új otthonba, (A kormányváltás miatt, leállt egy időre az építkezés.) Éppen otthon üldögélt, amikor szóltak neki, hogy másnap költözhet be. A házát már eladta, de még nem volt semmilye összepakolta, ezért segített neki egy csomó ember. Másnap 7:30-ra már ott voltak érte, a muskátli földjét szórták szét, mert csúszott az út. Ki-be hordták a földet, össze-vissza volt minden. Előtte való nap, egész éjszaka pakolt, másnap a sok ember sietett átköltöztetni, azt sem tudta hol áll a feje. A nagy sietségben, vissza kellett menni, még 2 szatyor holmi ott volt, villany-gáz órát is le kellett olvasni. Már az otthonba, a lakásába nem fért be az egyik szekrénye, a holmik össze-vissza, szanaszét, semmi rendezettség. A szekrényt szét kellett szerelni, csak úgy fért be, odabent meg összeszerelték. Megjegyezte, hogy ez már csak úgy megy ki innen, ha fejszével vágják szét. A házát előre eladta, mert úgy volt, hogy aki ide beköltözik, annak nem lehet háza. Utána kiderült, hogy lehetett volna. Fél áron adta el, nem íratta a lányára, mert fizetni kellett volna utána.

Ő a közösség legtevékenyebb tagja. Jogi képviselet tagja Kecskés Miklósnéval (az anyukám). Angyél néni a lakók képviselője a lakók részéről, anyukám a lakók képviselője a dolgozók részéről. Összesen 5-en (+fenntartó, lakó, lakó hozzátartozó) képviselik a jogokat, de ő van ott minden a megbeszéléseken. 

/A jogi képviselő hölgy kijön az intézménybe, és neki kell mondani, ha van valami probléma. A minisztériumba meg is jegyezte, hogy egy hely van, a káli, ahol mindig várja a képviselő, és nagyon jó elbeszélgetnek./

Angyél néni állandóan szerepel. A bélapátfalvi, és rózsaszentmártoni találkozón, népdaltalálkozón is ő mondja a bemutatkozás, köszöntőket, ahol még énekelnek, rövid kis előadás mutatnak be. Regényeket olvas, táncol, nagyon szeret rejtvény fejteni. Számítógépezni tanították volna, de úgy gondolja, hogy nem neki való, mobiltelefonja is van, írni nem tud, de olvasni igen. Meg összekavarni. J

Minden reggel jár templomba.

Zárószóként: annyira megszokta az itteni életet, h akkor se menne ’haza’, ha 3-szoros árat kínálnának neki a házáért.

 

 

4. Csirke Éva interjú

 

Született 1924-ben, Besenyőteleken.

6-an voltak testvérek, 4 lány, 2 fiú: Erzsébet, Ágnes, Gáspár, László, Éva, Mari.

Gyerekkorukban saját libáikat őrizték. 12 évesen markot szedtek (búza csomókba). A házukban ezeket géppel elcsépelték majd kazalba rakták. Töreket a tehénnel megetették, de előfordult, hogy a töreket marharépával összekeverték, úgy etették meg a jószággal.

6 évig járt általános iskolába, nem ment gimnáziumba, mert háború előtt volt.

Napszámba járt, 13 évesen Egerben, az ostorosi határba szüretelt. Volt saját 4 hold földjük, ez kevésnek számított, emellett menni kellett dolgozni. Summás is volt Fehér megyében, Ercsiben (mezőgazdasági munka – cukorrépát egyeltek), 2 évig. Háború előtt kamillásba is dolgozott Besenyőteleken. A háború után a Tsz-ben ment, be kellett adni a földjüket. Tavasszal dohány ültettek, télen csomóztak, dohányt kötöztek. Volt, aki borjút nevelt. 12 évig itt dolgozott. Utána eljött 1972-ben a Kompolti Kutatóintézetbe. Ekkor Kálba költöztek, testvérével, Marival és édesanyjával a Bajcsy utcában laktak együtt. Itt halt meg Mari férje, és az édesanyjuk is. /Sokszor munka után főzött, mert az édesanyja beteg volt. Édesapja oda volt a háborúba, 68 évesen halt meg./ A kutatóintézetbe határi munkát végeztek, kapáltak, kukoricát szedtek. Tavasszal műtrágyáztak, ültették a kukoricát. Aratás, kukoricaszámolás (hány tő van egy parcellában). Télen morzsoltak, búzát, kalászt szedtek, elcsépelték, lucernát is csépeltek. 7:30-ra mentek, 8 órát dolgoztak. Talajmintát szedtek Mezőnagymihályban, Füzesabonyban. 1980-ig dolgozott itt (Kutatóintézet), ekkor ment nyugdíjba.

Utána goblent varrt, Mohácsik Maritól hozta az anyagot. Sokat kézimunkázott, maga kereste az elfoglaltságot. Háború előtt is varrt, Mezőkövesdről hordta a blúzt. Saját varrógépével dolgozott. Amerikának varrta a blúzokat. 20 fillért kapott érte. /2 pengő-ért gyufát, cukrot vettél./ A munka után is, ha korábban hazaért varrta a goblent.

2003-ban költöztek be (testvérével) az otthonba. Varrni, foltozni még most is szokott, de már könnyen elfárad. Megcsinálja, mert akarat van benne. Sosem tétlenkedett. Itt bent is varrt pár kézimunkát egy darabig. Utána lebetegedett, egyik betegség jött a másik után. (szemműtét)

Az itteni programokra kíváncsi, de nem nagyon vesz részt benne, a betegsége (feje) miatt.

87 éves, elég sok mindent megért már, sokat dolgozott.

Néha tévét néz, azonkívül nem nagyon csinál semmit, már nem bírja. De amiben tud, segít, például horgolt mikulásra a gyerekeknek. Amikor meg tudja csinálni, megcsinálja, de nem nagyon szereti, mert nem lát. Lejárt róla az idő, egyszer el kell menni.

Azért költöztek be, mert ő magában volt. Mari elköltözött a fiához, de nem volt ott olyan jó neki. Éva egyedül volt, nem nagyon nézett rá senki, félt. Biztonságosabb idebent. Mert kint sokan voltak, akik loptak. Az első műtéte után, a testvére lányánál volt 1 hónapig. Hazajött, de sokat betegeskedett, azért itt bent figyelnek rá, gondoskodnak róla, sokan vannak, nagy az élet.

Zárószóként: egész életében mindenbe benne volt, sokféle munkája volt.

 

 

5. Foglalkoztatás

 

Az idősek a délelőtt nagy részében általában a társalgóban vannak, olvasnak, televíziót néznek. Előtte gyógytornán vesznek részt. Pár lakó napi rendszerességgel horgol, kézimunkázik, melyet elajándékoznak. Nagyon szeretik a társas- és kártyajátékokat. Vannak, akik gyöngyöt fűznek. Jó időben kerti munkát végeznek, virágot ültetnek, melyet ápolnak, gondoznak. 

Névnapokon, születésnapokon kapnak egy kis ajándékot, melyet valamelyik lakó készít el. Az ünneplés magnóhallgatással kezdődik, majd verseket szavalnak. Farsangon, húsvéton, Anyák napján, Karácsonykor műsorral készülnek az óvodások és iskolások. Számukra is készítenek ajándékokat. Ezeken az eseményeken a polgármester, a jegyzőnő, intézményvezetők és a családtagok is részt vesznek.

Sokat mennek kirándulni, strandolni. Vásárlással egybekötött bemutatókon is részt vesznek.

Előfordulnak színházlátogatások, de ide a mozgáskorlátozott lakók nem tudnak elmenni.

Ha egy lakónak kedve támad kimenni a faluba, természetesen megteheti, de előre be kell jelenteni, úgymint a kórházat, utazást is.

Minden lakó a beköltözéskor kitölt (vagy segítenek neki kitölteni) egy egyéni gondozási tervet. Ez egy kérdőív és a lakó igényeit, szabadidejét, érdeklődési körét méri fel.

A közös reggelinél mondják el a lakóknak az aznapi programot. Nagyon lelkesek szoktak lenni, sokszor vitatkoznak is.

Kevés időst visznek ki karácsonykor a hozzátartozóik.

Bélapátfalvai népdal találkozó forgatókönyve: népdalokat énekelnek egymásnak. Reggel fogadják őket (köszöntőt mondanak), utána fellépés, ebéd, eredményhirdetés, majd ajándékok kiosztása.

Rózsaszentmártoni szakmai nap forgatókönyve: nótacsokrokkal vagy színdarabokkal érkeznek, amit az ebéd után adnak elő. Fogadás után játék következik, melyeken különböző állomások vannak: nóta felismerés; bibliai kérdések; ízpróba; kislabda dobás.

Ezek természetesen az ottani öregek otthonában zajlanak. Utána séta, lakásnézés, ebéd, műsor, eredményhirdetés, buli.

 

A következő részben egy részletes 2011-es programtervet fogok bemutatni havi lebontásban

 

Január: Piroska névnap ünneplése

            Farsangi előkészületek, műsor összeállítása és gyakorlása

Február: Bibliai előadássorozat kéthetente

               Farsangi bál – 17-e

Március: Nőnap megünneplése

               15-i ünnepség

Április: Húsvéti ünnepi készülődés

            Népdaltalálkozóra történő felkészülés

            Találkozó Bélapátfalván 20-30-a között

Május: Anyák napi köszöntés

            Rai Kálmánné 90. születésnapi köszöntése

Június: falunapi rendezvényen való részvétel

Július: szabadtéri bográcsolás

            Rózsaszentmártoni szakmai napon való részvétel

Augusztus: Dinnyefesztiválon részvétel

                  Strandolás

Szeptember: Szentkúti búcsú

Október: Idősek napi megemlékezés

               Szüreti bál

November: Adventi előkészületek, ajándék készítése az óvodások részére,

                     Épület díszítése advent első vasárnapjára

December: 6-án Mikulás ünnepség

                  Karácsonyi műsor megtervezése

                  A műsorra való felkészülés napi gyakorlással

                  Karácsonyi ünnepség sorozat:

  • Iskolások karácsonyi műsora
  • Óvodások előadása
  • Betlehemezés a Fő téren
  • Házi ünnepség
  • Adventi Rézfúvós Kamaraegyüttes koncertje

 

Amikor elkezdtem ezzel a dolgozattal foglalkozni, és az otthont meglátogattam a farsang volt a leglényegesebb mozzanat a lakók életében (ott jártamkor már elmúlt), ezért a február hónapon mutatom be a havi, heti, napi foglalkozástervezetet.

 

Február havi tervezet:

 

02.01: Piaci séta; helye a piactér

02.09: készülődés a farsangra; helye a társalgó

02.15: Bibliai előadás; helye a társalgó; előadó Bodolai Zoltán lelkész

02.17: Farsangi bál – zenés, táncos délután; helye a társalgó; vendég Tóth András

            szintetizátoros

02.22: piaci séta; helye a piactér

02.28: születésnap megünneplése (Rai Mártonné); helye a társalgó

 

Február 14-18-ig heti foglalkoztatási terv

Időpont

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

9-10

 

10-11

Felolvasás (Szabadföld)

Farsangi próba

Piaci séta

 

Farsangi próba

Rejtvényfejtés

 

Farsangi próba

Készülődés a farsangra

Farsangi próba

Piaci séta

 

Felolvasás (Hírlap)

12:30-14-ig

Televíziónézés (kívánságműsor, sorozatok)

Video vetítés (2009-es farsang

Magnóhallgatás (nóták)

Farsangi bál

Televíziónézés (kívánságműsor, sorozatok)

14-15-ig

Kézimunkázás

(hímzés, kötés, varrás)

Társasjátékok (kártyázás, dominózás)

Kézimunkázás

(hímzés, kötés, varrás)

(farsangi műsor, zene, tánc)

Kézimunkázás

(hímzés, kötés, varrás)

 

Február 17. (csütörtök) napi tervezet

Foglalkozások, rendezvények helye a társalgó

 

Készülődés a délutáni farsangi bálra

Farsangi próba

Farsangi bál: (zenés táncos mulatság)

Vendég: Tóth András (szintetizátor)

 

Észrevétel: ebben a foglalkoztató részletesen (fél oldalban) leírta, pontról – pontra, hogy mikor ki mit csinált. Kik vettek részt a különböző eseményeken, kik voltak a vendégek. A farsangi mulatozás alatt mit csináltak, forgatókönyv szerint, illetve az élet írta események szerint. Összegzésként: mindenki nagyon jól érezte magát. A mulatság 17 óráig tartott.

Az összes lakó részt vett a rendezvényen.

 

 

Személyes tapasztalat

 

A legtöbb nap általában ugyanúgy telik a lakók életében, kivételt képeznek a kiemelt események. A táblázatban leírt programok folynak váltakozva. Ott jártamkor reggel torna, délelőtt felolvasás volt, délután televíziónézés.

A rendezvényeken, verseket szavalnak, és dalokat énekelnek a lakók, a legtöbb gyermekvers és gyermekdal. (pl.: farsang)

Tapasztalatom szerint nagyon élvezik a bent létet, hiszen rengeteg gondoskodás, szeretet veszi őket körül. Természetesen összetűzések vannak a lakó - lakó, és a lakó - dolgozó között is. A dolgozók igyekeznek legjobb tudásuk szerint megoldani ezeket. Az idősek nagyon élvezik a programokat, de a 80-90 évesek inkább csak szemlélődnek, nem olyan lelkes résztvevői a dolgoknak, mint fiatalabb társaik (ez az interjúkból is kiderül). Sokszor olyanok, mint a gyerekek, a közös reggelinél, ebédnél többször kellet hangosan figyelmeztetni őket, hogy figyeljenek, hiszen most mondják el a napi programot. Élvezik a közös együttléteket, a táncos mulatságot, az ajándékkészítést, hiszen ilyenkor újra fiatalnak érezhetik magukat, az ajándékkészítésnél kiélhetik kreativitásukat. Kisebb vitáik az élelemelosztásnál adódnak, ilyenkor úgy érzik, hogy van, aki nagyobb adagot kapott, mint más. Gyermekükként szeretik a dolgozókat is, minden gondolatukat megosztják velük. Nagyon jó érzés volt látni, hogy ennyire felszabadultak, vidámak, nem görcsölnek. Ez elsősorban a dolgozók odaadása miatt van, és másodsorban a szép, igényes környezet miatt. A legtöbb lakó részt vesz a közös programokon. A többiek leromlott egészségügyi állapotuk miatt nem képesek az együttműködésre.

Összefoglalva: ez egy nagyon derűs, életvidám közösség, ahol rengeteg érdekes program színesíti a lakók életét, amelyeken ők nagy odaadással és szeretettel vesznek részt, illetve nagy odaadással és szeretettel készülnek rájuk.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.