Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Oravecz Diána: Demencia kérdése Oroszországban

2013.05.20

 

 

Bevezetés

 

 

 

A népesség elöregedése nemcsak Nyugaton okoz problémákat, hanem Kelet-Európában hasonló fejtörést okoz maga a jelenség és annak kísérő kellemetlen, vagy egyenesen súlyos velejárói a tudomány emberei és elszenvedői számára. Egy nép elöregedése a demográfiai és gazdasági problémák mellett az egészség és szociális ügyeket is legalább annyira érinti. Dolgozatomban egy részről oroszországi neurológusok és pszichiáterek írásait, felméréseit fogom bemutatni, illetve egy kifejezetten csak a demenciával foglalkozó egyesület oldalát, tevékenységeiről tartok egy átfogó összefoglalást.

 

dia1.jpg[1]

 

 

 

 

 

 

A demenciában szenvedők, illetve a demens személyeket támogató családtagoknak szóló weboldalt szeretném dolgozatomban prezentálni, mert elengedhetetlennek tartom a hétköznapi emberek szempontjait, gondjait bemutatni a témát illetően. Az orosz weboldalak közül szinte csak ez volt, amely elsősorban valóban az érintettekkel foglalkozott, tanácsokkal, információkkal látta el a weboldal látogatóit. A site elnevezése is inkább személyes hangvételű: memini, ami annyit tesz latinul, hogy emlékszem.

Amikor az ember belép a weboldalra egyből egy köszöntővel találja szemben magát, amiben összefoglalják mindazt, amit általánosságban tudható a demenciáról. A hitelesség érdekében feltüntetik azokat a szakembereket, akik részt vesznek a site működősében: A főigazgató L.A. Cseregyejeva (Л.А. Чередеева) a tudományos medicina kandidátusa, a szerkesztőbizottság elnöke A.G. Szonyin (А.Г. Сонин) pszichológia doktor és filológiatudomány professzora, a végrehajtótitkár N.V. Szaburkina (Н.В. Сабуркина) filológiatudomány kandidátusa. A szerkesztőbizottság további tagjai: I.V. Damilin (И.В. Дамулин) medicina tudomány doktora, O.P. Szergejeva (О.П. Сергеева) medicina tudomány kandidátusa, I.M. Szmilik (И.М. Смилык) pszichológiatudomány kandidátusa.

Mindezen tudósok és szakemberek fémjelzik az oldal működését, felügyelik annak tartalmát, felépítését, hogy minél nagyobb segítséggel szolgáljanak a felhasználóknak. Érdekessége az oldalnak, hogy a köszöntő szöveg után már egyből a látogatók kérdései, és az azokra érkező válaszok találhatóak. Példáként emelném ki az első kérdést, amelyet természetesen lefordítottam:

Скандалы[2] (Botrányok)

Здравствуйте всем. Бабулечка 85 лет. Все время скандалит, что я хочу ее отравить. Как на это реагировать? Ведь я накладываю из одной кастрюли себе и ей. Ругать, аргументировать, игнорировать? 

Üdvözlet mindenkinek. Nagymama 85 éves. Folyamatos botrányok vannak, hogy én meg akarom őt mérgezni. Hogyan reagáljak erre? Hiszen ugyanabból az edényből szedek magamnak és számára is. Veszekedjek, vitatkozzak, figyelmen kívül hagyjam?

Ez a bejegyzést nem is olyan régen, április elején Ludmilla Ivanovna nevezetű hölgy írta, melyre 14 válasz, reagálás született. Nem tartottam szükségesnek minden reakciót kiemelni és lefordítani, mivel a válaszok hasonlóak voltak. Együttérzőek, nyugalomra és megértésre intőek. Az ilyen és ehhez hasonló kétségbeesett kérdések mindennapiak azok körében, akik demens rokont ápolnak. Míg eddig az orvosi oldalról definiált oldal volt látható a dolgozatomban, ezzel a példával a mindennapi formájával ismerkedhetünk meg. Elképzelni is borzalmas, hogy miken mennek keresztül mind a betegek, mind a hozzátartozóik, de mégis valamiképpen rajtuk próbálnak segíteni a weboldalon.

Legfontosabb dolog a korai felismerés – írják az oldalon. Hiszen a korai felismerés és az időben elkezdett kezelés drasztikusan le tudja lassítani, vagy akár stagnáltathatja a betegség tüneteit. Ha már kiderült a demencia a megfelelő kezelésre kell koncentrálni, ebben is segítséget nyújt az oldal, ahol interaktív térképen és mellékelt címekkel jelöli az ország azon klinikáit, ahol a betegséget kutatják, ahol kezelik a betegeket.

 

 

 

 

122 МСЧ, гериатрическое отделение

Город: Санкт-Петербург
Адрес: 194291, пр-т Культуры, д.4
Телефон: (8-812) 558-93-55
Врач: Нерус Александра Юрьевна

Itt egy Szentpéterváron található klinika elérhetőségei és vezető orvosának információi olvashatóak.

A klinikák elérhetősége mellett egy a demenciához kapcsolódó széleskörű enciklopédia is tartozik, ahol a különböző fajtáitól kezdve, maga az elnevezésig minden megtalálható az érdeklődők számára.

Mindezek mellett a specialistákhoz (neurológus, pszichológus, ügyvéd) kérdésekkel is lehet fordulni, akik készséggel válaszolnak a legkülönfélébb problémákra. Továbbá tesztek segítségével az emlékezet mértékét, a depressziófaktorokat és egyéb tényezőket lehet mérni az oldal segítségével.

A weboldal szerkesztői nemrégen egy kiadványt is szerkesztettek, amelyet már online meg tudnak vásárolni az emberek. Ebben a könyvben minden eddigi összegyűjtött tudás, tesztek, eredmények és tanácsok megtalálhatóak a témával kapcsolatban. Ilyen könyv korábban nem volt Oroszországban, ez az első, ami lényegében a publikumnak és nem a tudománynak szól.

Érdekes volt az orosz oldalakon keresni a témán belül, mivel szinte mindenhol csak a gyógyszeres kezeléssel kapcsolatban közelítették meg a témát. A szakmai cikkek központja egyértelműen a gyógyszeres kezelés és annak hatásai voltak, más alternatív kezelési lehetőségeket kevésbé voltak említve ezeken az oldalakon. Az első cikk, amelyet behatóbban szeretnék bemutatni a következő címet viseli: Vaszkuláris demencia, és a Cerebrolysin alkalmazásának hatékonysága (Сосудистая деменция и эффективность применения церебролизина[3]), de előtte a cikkek szerzőinek egy fontos szakmai könyvét mutatnám be.

A cikk szerzői, N. V. Sahranovna (Н.В.Шахпаронова) és A. Sz. Kabikov (А.С.Кадыков), akik a moszkvai Neurológiai Kutatások Centrumának kutatói számos könyvet szereztek különféle neurológiai témákban:

 

   dia2.jpg

Neurológiai betegek rehabilitációja    Lépésről lépésre a szélütés után   Demencia (útmutató orvosoknak)

A harmadik könyv, mely a Demencia címet viseli, azt taglalja, hogy a XX. század egy a népesség szempontjából is hatalmas változást hozott abból a szempontból, hogy a népesség növekedéséből adódóan az idős emberek nagyobb számban vannak jelen. Ez a XXI. században további növekedést mutat.

A szerző hangsúlyozza, hogy a modern orvostudománynak feladata a megelőzése és kezelése az időskori betegségeknek. A legmeghatározóbb betegségnek a különféle neurológiai és neuro-pszichológiai rendellenességeket tartja, amely különféle egyéb betegségeket eredményezhetnek. A leggyakoribb agyi elváltozások összefüggést mutatnak a demeneciával és más kognitív betegségekkel. A könyvben arról is szó esik, hogy egészen a közelmúltig a demencia felismerése és kezelése a pszichiáterek feladata volt. Most ez változik, mert sok kísérő, egyéb betegségből is kifejlődhetnek ezek a betegségek, így a neurológusok és pszichiáterek mellett más orvosok bevonása is szükségszerűvé vált. Nem is olyan régen szinte lehetetlen volt kezelni a betegséget, de nagy előrelépések tapasztalhatóak a diagnosztika, az új gyógyszeres kezelésekben. A könyv célja egy átfogó információ szolgáltatása neurológusok, pszichiáterek és más orvosok számára.

A könyv három fő részre van osztva: A szemiotikai és kognitív károsodások bemutatása, A kognitív zavarokkal küzdő betegek értékelése és kezelése, A demenciát kísérő vagy megelőző betegségek. 

A könyv második részében a következő képen mutatja be a lépéseket a felismeréstől a kezelésig: [4]

1.      Klinikai és pszichológiai vizsgálat

2.      Laboratóriumi módszerek

3.      Elektrofizilológiai kutatások

4.      Képalkotás

5.      A diagnosztikai algoritmus keresése

6.      Kezelés

7.      Segítség megszervezése a kognitív zavarokkal küzdő betegeknek

A könyv harmadik részében pedig a kísérő, vagy a megelőző betegségeket mutatja be, amelyek a következők lehetnek: Alzheimer-kór, Érrendszeri kognitív károsodás és a vegyesVaszkuláris demencia és érrendszeri , vegyes demencia, Lewy-testes demencia, Helyi corticalis atrophia, Frontotemporalis degenerációElsődleges progresszív afázia, Hátsó corticalis atrophia, Betegség, elsősorban érintő a bazális gangliono,  Parkinson-kór, Nadyadernyi progresszív bénulás, Többszörös rendszer atrófia, Cortico-bazális degeneráció, Huntington-kór, Tic és a Tourette, Neuroinfectious betegség, HIV-fertőzés, neuroszifilisz.

Azért döntöttem úgy, hogy dolgozatomban az orvosok számára szerzett könyvet is bemutatom, mert fontosnak tartottam, hogy orvosi szempontból is látható legyen, hogy milyen komoly és összetett betegségről van szó. Rengeteg ok állhat a háttérben, sokféle betegség előzheti meg magát a demenciát is, amelyeknek felismerése nehéz, de elengedhetetlen a sikeres kezelés érdekében. A könyv rövid ismertetését követően szeretnék visszatérni a már korábban említett, kiindulópontként szereplő cikkhez.

A cikk lényegében egy konkrét gyógyszerről és az azzal való kezelés sikerességéről szól, tehát a vaszkuláris demencia a Cerebrolysin gyógyszer által való kezeléséről. A gyógyszeres kutatást természetesen azért kezdték el, hogy megoldást találjanak a társadalom számára egyre nagyobb jelentőségű problémára, az idősek kóros elbutulására. A felmérések alapján a világon csaknem 24,3 millió ember szenved demenciától, ebből 1,1 millió él Oroszországban.

A cikkben nem csak számadatok, hanem a betegségre vonatkozó definíciók is helyet kapnak, ilyen meghatározások a következők:

-          a szellemi funkciók ismert, vagy várható csökkenése, ezen okból társadalmi kirekesztettség.

-          egy olyan klinikai állapot, amelynél jelentős károsodások lépnek fel a különböző kognitív területeken és nem kapcsolódik az éberség szintjének változásához

Egy 1987-es meghatározás szerint, amit a pontosabb definíció érdekében említenek a szerzők a demencia által sérül a rövid és hosszú távú memória, amely által az absztrakt gondolkodás, a személy megítélése és személyisége megváltozik. Mindezek nagyban akadályozzák a szakmai tevékenységeken túl a szokásos szociális tevékenységeket is.

Három fő demenciáról beszélnek a szakemberek:

 

 

 

 

·         Könnyű demencia: a beteg a szakmai és társadalmi aktivitását a betegség megzavarta, de még megtartotta annak képességét, hogy önálló életet éljen, tehát tud ügyelni a személyes higiéniára.

·         Mérsékelt demencia: Viszonylag még képes az önálló életre, de felügyelettel, segítséggel.

·         Súlyos demencia: a beteg folyamatos felügyeletet igényel, a háztartási tevékenységek zavara, keveredése, a személyes higiénia fenntarthatatlansága segítség nélkül.

 

 

 

 

 

 

 

 

A lakosság körében két fajta elterjedt demencia ismeretes: az egyik az atrófiás demencia (például Alzheimer-kór) , a másik pedig a vaszkuláris demencia. Ez a felosztás abból a szempontból is fontos, hogy látható az Alzheimer-kór egy fajtája a demenciának, de nem egyenlő vele. Ezt sokan, akik nem ismerik igazán ezt a súlyos népegészségügyi problémát gyakorta összetévesztik. Tehát, aki Alzheimeres az demens, de nem minden demens egyben Alzheimeres is. A fogalom és demencia fajták egyeztetését követően egy újabb kutatási táblázatot kívánok bemutatni,

 

 

 

 

A cikk további részében azokat a fiziológiai folyamatokat írja le részletesen, ami a vaszkuláris demenciánál fordulnak elő, és arra miképpen tud hatni a gyógyszer, illetve ezek sikereit taglalják a szerzők. Ezt dolgozatomban most nem fejteném ki, de mielőtt még rátérnék a demenciával foglalkozó weboldal bemutatására, egy utolsó, a cikkhez tartozó diagrammot fogok bemutatni.

  dia3.jpg

Ebben a diagrammban azokat az arányszámokat mutatják be, hogy a különféle kontinenseken milyen arányban mutatkoztak a betegségek. Három csoportot különböztetett meg. Az első lila oszlop az Alzheimer-kór gyakoriságát mutatja a demens idősek körében, a második bordó oszlop a vaszkuláris demenciát, a harmadik sárga oszlop pedig az egyéb demens betegségeket mutatja. Először az európai arányokat mutatja be a kutatás, ahol majdnem kétszeres többségben vannak az Alzheimerben szenvedő betegek a vaszkuláris betegekkel szemben. A második kutatási eredményben, ahol látványosan magas az Alzheimeresek száma Észak-Amerika, ahol viszont a vaszkuláris demenciában szenvedőkből mutat az eredmény jóval kevesebbet, mint mondjuk Ázsiában, amely a harmadik kutatási régió volt. Elgondolkodtató az a gondolatmenet, amelyet több helyen is említenek a demencia kapcsán, hogy sokszor keverték és még a mai napig keverik a betegségeket, illetve annak fajtáit. Amikor az amerikai eredményeket olvastam le a diagramról akaratlanul is az a kérdés merült fel bennem, mi van, ha ez az arány egyáltalán nem a valóságot mutatja, egyszerűen csak nem ismerik fel a demenciát abban a régióban?

 

dia4.jpg

 

Felhasznált irodalom:

http://www.consilium-medicum.com/article/20963

http://www.rmj.ru/articles_3923.htm

Деменции – Яхно  Н.Н. - Руководство для врачей, 2010. Moszkva

http://memini.ru/discussions

 

 

 

 


[1]http://memini.ru/discussions , 2013. április 14. 18:12

[2]http://memini.ru/discussions/24195 , 2013. április 14. 19:50

[3] http://www.consilium-medicum.com/article/20963  , 2013. március  20. 21:23

 

[4] http://www.booksmed.com/nevrologiya/1602-demencii-yaxno-rukovodstvo-dlya-vrachej.html , 2013. április 14. 15:47