Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Benkő Nóra: Időskori demenciák családi, társadalmi és pszichológiai vonatkozásai (Szabó Lajos) című könyv bemutatása

2013.05.24

A könyv az időskori demencia leírásával, a demenciával küzdő betegek és családtagjaik helyzetével és lehetőségeivel foglalkozik, előtérbe helyezve a személyközpontú gondozást.

 

234350_idoskori_demenciak_csaladi_tarsadalmi_es_pszichologiai_vonatkozasai.jpg

Szabó Lajos pszichológus, pályájának kezdetén pszichiátriai osztályokon dolgozva szerezte első tapasztalatait demenciás betegekkel, ezután kezdett el foglalkozni a témával.

Hosszú éves kutatómunkájának eredménye ez a könyv, melynek célja, hogy olyan átfogó, szakembereknek és családtagoknak szóló „mankó” legyen, aminek segítségével a demenciát időben fel tudják ismerni és hogy a betegségben szenvedőknek nem kizárólag a fizikai ellátására koncentráljanak, hanem a leépülési folyamat lelassítására és az esetleges állapotjavulásra.

 

A könyv három tartalmi részből áll, az első a demencia meghatározása, rövid áttekintése, a személyközpontú gondozás alapjai, a gondozáshoz szükséges környezet. A második rész a demens betegek gondozásában résztvevő családtagok és szakemberek helyzete, nehézségei, lehetőségei és a hazai ellátási viszonyok. A harmadik tartalmi rész négy esetleírást tartalmaz.

 

Első tartalmi rész

A demencia röviden a kognitív funkciók nehézségeit és leépülését jelenti, mely érinti a mindennapi élethez szükséges szociális készségeket. A betegséghez gyakran nem kognitív pszichés zavarok is társulnak, mint például szorongás, depresszió, téveszmék, stb. A demencia leggyakoribb tünetei az emlékezetromlás, figyelemzavar, észlelés és felismerés zavara, nyelvi megértési és kifejezési nehézségek, gondolkodási zavar, orientációs zavarok valamint a szociális készségek zavara.

A demenciások aránya a 65 év felettieknél 10-15% között mozog, a 75 év felettieknél 20%, a 85 év felettieknél pedig több mint 20%. Az USA-ban jelenleg 4,5 millió demens van, számukban drasztikus növekedés várható, 2050-re 14,5 millió demenciával küzdő betegre számítanak.

A demenciának két formája különböztethető meg: a vaszkuláris és az Alzheimer típusú demencia.

A vaszkuláris demencia agyi keringési viszonyok romlása miatt bekövetkezett leépülés.

Az Alzheimer típusú demencia egy átfogó, gyors mentális hanyatlás, teljes szellemi leépülés, mely már az idős kor előtt megkezdődhet.

Létezik a kettő típus kevert változata is.

A leépülési folyamat üteme egyénenként különböző, a tüneti kép szempontjából is. A vaszkuláris demenciában szenvedők leépülése egyenetlenebb, üteme általában elhúzódó. A korai szakaszú demencia felismerése nehéz klinikai feladat, a tüneteket általában fáradtsággal magyarázzák.

A demencia korai szakaszában jellemzőek az emlékezeti zavarok és szótalálási nehézségek. A családtagok ezeket a tüneteket általában az időskor velejárójának tekintik. A korai felismerést nehezíti a demenciával kapcsolatos általános tájékozatlanság mind a családtagok mind pedig az orvosok felől is.

A demencia súlyos szakaszában – amikor általában felismerik a betegséget – romlik a mozgásképesség, nyelési nehézségek, inkontinencia, fogyás figyelhető meg.

A demencia klinikai vizsgálatához több szakember együttműködésére van szükség. A vizsgálat során a részletes anamnézis felállításához a családtagok bevonása is szükséges. A vizsgálatokkal mérik az önellátást és a szociális készségeket, az önálló életvitel képességét.

A demensek ellátását tekintve a bentlakásos intézményekben a fókusz az őrző-védő tevékenységen van. Ezzel szemben a személyközpontú gondozás átfordítja a figyelmet a patológiáról a betegséggel küzdők személyére, belső forrásaira, változási képességeire. Tiszteletben tartja az individualitást és a beteg értékeit. Fontosnak tartja a biztonságos, pozitív környezet kialakítását, a tapasztalatok szerint a gondozattak kevésbé mutatnak zavart viselkedést ilyen környezetben. Célja, hogy a lehető legtöbb aktivizáló és készségmegerősítő programokkal lassítsa a leépülési folyamatot.

Az optimális környezet a gondozottak számára fontos, hogy akadálymentes legyen és minden szempontból segítsék és kielégítsék a demens betegek igényeit. Különös jelentőséggel bír a belső, biztonsági kert megléte, mivel a természettel való érintkezés mobilizálja az emlékeket és érzéseket, erősíti a mozgásfunkciókat.

Különböző fejlesztő programokkal megerősíthetőek a kognitív funkciók és lassíthatóak a leépülési folyamatok. Ilyen például a realitásorientáció, amely verbális visszajelzésekre épülő kommunikációs módszer.

 

Második tartalmi rész

A demenciával való szembesülés mind a betegnek mind pedig a családtagok részéről általában elutasítással párosul. Fontos, hogy a diagnózis pillanatától a demenciával küzdő és családja megfelelő segítséget és támogatást kapjon. A tanácsadás szerepe rendkívül fontos a korai szakaszban. Az esetek többségében a mentális romlásra felfigyelő családtag fordul segítséghez tanácsadóhoz. A tanácsadás folyamata során először a családtaggal készítenek interjút, majd ezt egy családkonzultációs ülés követi, végül pedig az orvosi kezelés.

A demencia kialakulása gyakoribb a nőknél, Parkinson-kórban szenvedőknél, súlyfelesleggel küzdőknél. A betegség kialakulása megelőzhető a keringés karbantartásával, megfelelő étrenddel és életmóddal, állandó fizikai és szellemi aktivitással, valamint gyulladásgátló szerek szedésével.

A gondozó családoknak rengeteg nehézséggel kell megküzdeniük. A demensek 70-80%-a nem kerül bentlakásos intézménybe. Fontos a gondozó család segítése különböző segítő csoportok szervezésével és házi segítségnyújtással. Ez a segítői folyamat rendkívül fontos, hisz a gondozó családok gyakran izolálódnak és megélhetési problémákkal küzdenek.

Az otthon ápolt betegeknek és családtagjainak nagy segítséget jelent a nappali ellátás, mivel így a család nem szorul ki a munkaerőpiacról és a demenseket is szakértők felügyelik.

A bentlakásos ellátáshoz speciális körülmények szükségesek. Az ilyen intézmények jelenleg csak elszórtan kerülnek elhelyezésre. A megfelelő körülmények közé tartozik a jól elkülönülő 20-25 ágyas részleg, 2-4 ágyas lakószobák, belső kert, földszinti elhelyezés. Fontos a megfelelő szakemberek képzése, az optimális gondozó-gondozott arány és mentálhigiénés csoportok szervezése.

A hazai ellátási viszonyok a tapasztalatok szerint meglehetősen korszerűtlenek és alacsony színvonalúak. Nem megfelelőek a személyi és tárgyi feltételek, későn történik a demencia felismerése. A várható robbanásszerű demens növekedés miatt komoly problémákra kell számítani.

 

Harmadik tartalmi rész

Négy esetleírás, köztük egy 82 éves férfi leépülési folyamata, két gondozó család küzdelme a demenciával és egy 86 éves férfi krízise.

 

Forrás:

Szabó Lajos (2011): Időskori demenciák családi, társadalmi és pszichológiai vonatkozásai, Budapest, Akadémiai Kiadó, 289 p.